Sepsiszentgyörgy, 2019. jînius 28.

Bodok | © Toró Attila

Bodok

Sepsiszentgyörgytől 10 kilométerre északra, az Olt folyó völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik. Innen írták le a legszemléletesebben a székelység belső társadalmi tagolódásának a lényegét. Száz évvel a jobbágyság felszámolása után a települést még mindig két nagyon különböző mentalitás, értékrend uralta. A jobbágyszármazásúak gondolkozásának központjában a "még egy kicsi földet vásároljak" elve állt, a szabad székelyektől származókéban a "tanítassam a gyermekem". A szomszéd Zalánból maradtak fenn a legrégibb székely falutörvények.

 

Bodok kitűnő ásványvizét Bodoc-Matild néven palackozzák, malma, sütödéje, tégla- és cserépgyára van, a helyi református egyház évente szervez kórustalálkozót. A településből jelzett turistaösvény vezet fel a Bodoki-hegység gerincére.

 bodok02.jpg  bodok02.jpg  

* * *

Málnásfürdő

Neve gyógyfürdőjéről és főleg egyik, sós alkalikus ásványvizéről volt ismert. Száz éve itt építették meg a második magyar szénsavgyárat és egy ásványvízpalackozót. 1990 után a fürdőépületek leromlottak, a melegfürdő nem működik, de a faluhoz közel ma is palackoznak ásványvizet (Kovászna Gyöngye stb.), gyártanak szénsavat. Az üzem régi, még működő gépei ipartörténeti emlékek. Elszállásolási lehetőséget az Olt szálló nyújt. A településről jelzett turistaösvény vezet az egykor üveghutájáról nevezetes kis telepre, Zalánpatakra. Északra kőfejtők sorakoznak a vasút mentén, vulkáni kőzetet, bazaltoid andezitet termelnek ki.

 malanasfurdo01.jpg  malanasfurdo01.jpg  malanasfurdo01.jpg

 

Bükszád

Neve kiirtott bükkösöknek állít emléket: a településen 1918-ig üveggyár működött, melynek termékeiből szép darabokat őriznek a sepsiszentgyörgyi múzeumban, családi gyűjteményekben, illetve a helybeli iskolában. Az ásványvizekben gazdag környékű településről jelzett turistaösvény vezet a több korban lakott Vápa várához, majd tovább Uzonkafürdőre, valamint a Sólyomkő vára sziklájához és a Szent Anna-tóhoz. A tóhoz, mely Európa egyetlen vulkáni krátertava, bár a szomszédos Hargita megyéhez tartozik, csak innen vezet fel műút is - a bálványosfürdői útból ágazik le. A településnek szállodája van.

 

 * * *

 

Bálványosfürdő

Magashegyi fürdő a Bükszádról Kézdivásárhelyre vezető út mentén, a vulkáni eredetű Csomád-hegycsoport szomszédságában, a Büdös-hegy tövében. A vidék gazdag kénhidrogén- és széndioxid-feltörésekben, ásványvizei gyomor- és bélbántalmak, mofettái szív- és érrendszeri bántalmak kezelésére használhatók. A Bükszád felől fölébe magasodó hágón létesítettek először üdülőtelepet (a második világháború végén vértanúságot szenvedett győri katolikus püspök apja), helyén ma a Best Western gyógyszállóban modern gyógykezelő bázis működik, és állandó orvosi szolgálat van. Meleg borvízfürdő, mofetta, fiziko-terápiás és gyógyszeres kezelés áll a betegek rendelkezésére. Mellette, a Büdös-hegy oldalában régi kénbányákból visszamaradt barlangüregek találhatók, legnagyobb a Büdös-barlang. Utóbbi részben természetes mofetta, nagyobb széndioxid-kiáramlással, mint a nápolyi Kutya-barlang. Erre alapozott száz éve az első magyar szénsavpalackozó. A fürdőhelyen magán hétvégi házak, villák, a Vár panzió és kemping vehető igénybe. Fölébe magasodik a Bálványosvár sziklakúpja, a várat a 14. században építették. Neve szláv eredetű, a "bolohan" jelentése kőtömb. Innen származik a hasonló jelentésű román bolovan és a magyar bálvány is. A várat a hegy nevét félreértve nevezhették latinosan "arx idolatria"-nak, így a későbbi névmagyarázó legenda a kereszténységet fel nem vevő pogány magyar ellenállóknak tulajdonította. Bálványosfürdőről számos jelzett ösvény indul ki a környék turisztikai látványosságaihoz. A savanyúvizes ingóláp, a Buffogó a tundrára jellemző jégkorszaki maradványnövényeket őriz, akárcsak a Szent Anna-tó melletti Mohos tőzegláp. A Szemvíz-forrás közeli fürdőmedencékben szabad kénsavat mutattak ki, ez világritkaság. A Madártemető beszakadt kénbánya, amelynek felgyűlt széndioxidjában elpusztulnak az odatévedő kisállatok.

 balvanyos2.jpg  balvanyos2.jpg  balvanyos2.jpg
 balvanyos2.jpg   

 
* * *

Fortyogó-fürdő

Kézdivásárhelytől 1,5 km-re keletre található helyi jellegű gyógyfürdő. Ásványvizei, mofettája szív- és érrendszeri panaszok tüneti kezelésére alkalmas. A fürdőn gyógykezelőbázis működik, szállodával. Itt szervez évente lovasversenyeket a szomszédos szentkatolnai Incitato lovasklub, illetve évente ló és lovas témájú nemzetközi képzőművészeti alkotótáborokat tartanak.

 
* * *
 

Kézdiszentlélek

Kézdivásárhelytől 5 km-re északra fekszik, a Kászon völgyében, a Perkő lábánál. Turisztikailag fontos objektumai a középkori műemlék erődtemplom, valamint a Szent István-kápolna a Perkő-hegyen, utóbbi katolikus búcsújáró hely. A településnek magyar irodalomtörténeti emléke is van: a romokban még álló Tarnóczy-Mikes-kastély Kemény Zsigmond regényének (Özvegy és lánya), egyik színhelye, így egy megtörtént lányszöktetésnek. A Perkő oldalában fejtett homokkőre ma is helyi kőfaragás alapoz.

 kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg
 kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg
 kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg
 kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg
 kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg  kezdiszentlelek01.jpg
 kezdiszentlelek01.jpg   

 
* * *

 

Bereck

A Felsőháromszéki-medence északkeleti sarkában, Kézdivásárhelytől 10 km-re, az Ojtozi-hágó alatt, a Kovászna megyét Moldvával összekötő ősi kereskedelmi és hadiút mentén fekszik. Környéke ennek megfelelően régészeti emlékekben gazdag, mellette a rómaiak is katonai tábort építettek Dácia tartomány keleti határának védelmére. A település erdeiből, fuvarozásból élt, mezőváros volt, több virágzó céhhel. Jelentősége akkor csökkent, amikor az első terveket feladva, az erdélyi vasutat nem itt, hanem Predealon át vezették ki a Fekete-tengeri kikötők felé. Lakossága katolikus magyar, illetve negyedrészt ortodox román. A település szülötte Gábor Áron, aki a háromszéki ágyúgyártást és tüzérséget megteremtette az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc idején. Ma is kultusza van. Érdemes megtekinteni néhány 19. századi parasztházat is.

 
* * *
 

Ojtoz

Berecktől 7 km-re magasodik az Ojtozi-, más néven Magyarós-hágó. Az Só-út jelentésű Ojtoz-pataka már Moldva felé folyik. Völgyfejében pisztrángtenyészet található. Ojtoz román településen helyi faragómesterek műhelyei tekinthetők meg. A hágón a Lina-csárda, itt a korszerű Pittino Anselmo-panzió és -fogadó várja a turistákat. A település alatti szorosban a régi vámépületet találjuk. A turistacsoportok általában továbbhaladnak a Bákó-megyei Gorzafalváig (Oituz), ahová több mint száz éve kézdivásárhelyi és berecki fazakasok települtek ki. Az itteni fazakasság felszámolódóban van, pedig termékei ma nagyon keresettek.

 ojtoz1.jpg  ojtoz1.jpg  

Szöveg: Boér Hunor / DKI
fotók: Toró Attila

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom