2013. szeptember 6.

A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal a fűrészüzem területrendezési tervére (PUZ) rábólintott! Ez „csak" annyit jelent, hogy a szóban forgó 70.000 négyzetméter területet mezőgazdasági forgalomból kivonják, és ipari területté nyilvánítják. Ehhez az összes Bukarestből irányított intézmény - a Nemzetvédelmi Minisztériumtól, a Román Hírszerző Szolgálatig - jóváhagyását megkapták!

A civil társadalom által felhozott érveket nevetséges magyarázatokkal söpörték asztal alá.

Kezdjük az első nagy ellentmondással. A megyei környezetvédelmi hivatal szerint a jóváhagyott környezetvédelmi véleményezés nem helyettesíti az építkezési engedélyt, ez nem jogosítja fel az építkezési munkálatok lebonyolítására. Köztudott, hogy a beruházó már a stratégiai környezeti hatástanulmány elkészítése, közzététele, közmeghallgatáson való megvitatása előtt régészeti feltárás leple alatt nekifogott az építkezési munkálatoknak. Ezt a Transelectrica vállalat, a civil társadalom, illetve a háromszéki sajtó nyomására, a Megyei Építészeti Felügyelőség leállíttatta, a kivitelezőt megbírságolta.

Felsoroljuk a félresöpört érveket.

Székelyföldi erdők

A gyár 800.000 köbméteres kapacitása gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget felemésztené.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint a Kovászna megyében kitermelt 545.000 köbméter famennyiségből 240.000 köbméter tűlevelű (45%), míg Hargita megyében a kitermelt 1.031.000 köbméter famennyiségből, mintegy 773.000 köbméter tűlevelű (74,9%).

A Holzindustrie Schweighofer által megrendelt stratégiai környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi hivatal indoklása értelmében, a Holzindustrie Schweighofer rönkfa feldolgozással, fűrészáru-előállítással kapcsolatos tevékenységet végez majd. Ezért a cég tevékenysége során nem vállal felelősséget a székelyföldi erdőállományt ért direkt és indirekt hatásokért. Vagyis nem vállal semmiféle felelősséget a majdani erdőirtásokért.

Forgalomnövekedés

A stratégiai környezeti hatásvizsgálat szerint ez a várható forgalomnövekedés a Bereck – Csernáton – Uzon, a Kommandó – Barátos – Réty, illetve a Hargita megyéből történő szállítás során feltehetőleg a Tusnádfürdő – Mikóújfalu – Oltszem – Sepsiszentgyörgy – Réty útvonalon történik

A stratégiai környezeti hatásvizsgálat nem számszerűsítette a várható forgalomnövekedést, azt állították, hogy ez nem befolyásolja negatívan sem a településeket, sem a Rétyi Nyír természetvédelmi területet. Ugyanakkor a környezetvédelmi véleményezés indoklásában már szerepel a Rétyet érintő forgalomnövekedés. Számításaik szerint napi tíz, vagyis kb. évi 3.650, fával megrakott teherautóval, és ugyanannyi üresen áthaladó járművel kell a Réty és Kommandó közti falvak lakosainak számolniuk.

A megye többi útját érintő forgalomnövekedést még mindig sűrű homály fedi. Számításaink szerint a 800.000 köbméter fa szállításához minimum évi 20.000 fával megrakott, érkező és ugyanennyi távozó teherautóval kell számolni. Vagyis évi 40.000 húsztonnás teherautóval több fog száguldozni Háromszék útjain, megnövelve a közlekedésbiztonsági veszélyeket, tönkretéve a megye főbb útvonalait, megrongálva a szállítási útvonalak mentén levő ingatlanokat.

Az indoklásban az is szerepel, hogy a cég sem erdőkitermelést, sem közúti szállítást nem végez. A rétyi közmeghallgatáson azt nyilatkozták, hogy a nyersanyag szállítása során, a közutakban, a szállítási útvonal melletti ingatlanokban keletkezett kárért nem vállalnak semmiféle felelősséget.

Társadalmi, gazdasági hatások

Sem a hatásvizsgálat, sem a kibocsájott környezetvédelmi véleményezés nem veszi figyelembe a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara, vagy Klárik László volt megyemenedzser, jelenleg RMDSZ szenátor nyilvánosságra hozott elemzését.

A Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara becslése szerint a fűrészárugyártás területén működő cégek 30-40%-a nyersanyaghiány miatt a csőd szélére kerülhet, ezzel mintegy 400 meglevő munkahely kerülhet veszélybe.

Klárik László elemzése is hasonló jövőt jósol. Véleménye szerint elsősorban az ágazatban működő erdővidéki cégek lesznek negatívan érintve, kiemelte azt is, hogy az így munkanélkülivé válók, a távolság miatt nem fognak tudni Rétyen elhelyezkedni.

Az Arbor Szövetség elemzése szerint a Rétyen megépítendő fűrészüzem 800.000 köbméteres nyersanyagszükséglete, az ország 13.000, faiparban meglevő munkahelyét veszélyezteti, ugyanis a jelenlegi feldolgozási kapacitás alapján, Romániában ennyi alkalmazottal tudnák feldolgozni a fent jelzett mennyiséget. A rétyi üzem ennek a mennyiségnek a feldolgozását 650 tervezett munkahellyel valósítaná meg.

Figyelembe véve a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatait, miszerint a két megyében kitermelt tűlevelű famennyiség szinte lefödi a rétyi fűrészüzem feldolgozó-kapacitását, tulajdonképpen a nyersanyaghiány veszélye fenyegeti mind a székelyföldi fűrészüzemeket, mind a fenyőfából köztes vagy végterméket előállít cégeket, már meglevő munkahelyeket.

A vízellátás kérdése

A vízellátás kérdése sem tisztázódott hiszen a Rétyet ellátó két kút kapacitása 4,00 l/s egyenként, az összkapacitás 8,00 l/s. Az indoklás szerint a kutakat felváltva használják, miközben a község ivóvízszükséglete 4,66 l/s, vagyis nagyobb, mint amit a felváltva használt kutak biztosítanak. Réty Község Polgármesteri Hivatala a fűrészüzem számára 1,3 l/s használatát tenné lehetővé, így az ivóvízszükséglet 5,96 l/s lesz. Az indoklás nem tartalmazza, hogy ezt mindkét kút állandó használatával fogják-e biztosítani.

Az ivóvízen kívül az egyéb vízfelhasználást fúrt kutakból tervezik megoldani. A kiállított dokumentum szerint ehhez egy hidrogeológiai tanulmány elvégzése szükséges, vagyis jelen pillanatban nem áll a beruházó rendelkezésére olyan adat, mely szerint biztosan kijelenthető, hogy a fúrt kutak nem fogják megcsapolni a község vízkészletét. Azt nem is említve, hogy egy ipari létesítményt szándékoznak az említett vízkészlet fölé telepíteni.

Táj és természetvédelem

A környezetvédelmi hivatal indoklásában az áll, hogy a fűrészüzem elhelyezkedése biztonságos mind a környező lakosság, mind a közelében levő Natura 2000-es területek, mind pedig a Rétyi Nyír természetvédelmi terület számára.

A stratégiai környezeti hatásvizsgálat és a Környezetvédelmi Hivatal döntése nem veszi figyelembe a beruházás mellett 2007-ben 800.000 lej (8 milliárd lej) közpénzből létesített Háromszéki Magyarok Emlékparkjára, az Óriáspince-tető turisztikai létesítményre gyakorolt hatást. Gyakorlatilag tönkreteszi ennek turisztikai jellegét, vonzerejét, hiszen az alatta elterülő tájat ipari területté minősíti. Az indok a szomszédos 123 hektáros telek területrendezési terve, amelyet 2008-ban hagytak jóvá „Logisztikai és üzleti központ" megvalósítása végett. Ennek kivitelezésére azóta sem történt egyetlenegy lépés sem. A „Logisztikai központ" területrendezési tervéhez készült Környezeti Hatásvizsgálat (Raport de Mediu la Plan Urbanistic Zonal, Centrul Logistic, de Afaceri și Retail – februarie 2008) minden pontjában tilos az ipari termelés illetve az ipari szolgáltatás (Funcți interzise: producție industrială, prestări servicii industriale).

Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi véleményezése, a területrendezési tervnek csupán a környezetvédelmi jóváhagyása. A területrendezési terv végső elfogadása és jóváhagyása a Kovászna Megye Tanács hatásköre. Ugyanakkor a Környezetvédelmi Hivatal most a Kovászna Megye Tanácsának a Környezeti Stratégiai Hatásvizsgálattal kapcsolatosan nyilvánosságra hozott összes észrevételét, indoklását sem válaszolta meg érdemben.

Kérdés, hogy a megyei tanács elnökének, a választott önkormányzati képviselőknek lesz-e elég bátorságuk, Háromszék és egész Székelyföld érdekeit szem előtt tartva visszautasítani ezt, a Bukarestből vezérelt intézmények által, jónak talált területrendezési tervet. Vagy ezen intézmények döntése mögé bújva feladják annak a lehetőségét, hogy autonóm módon a közösség érdekeit figyelembe véve, a törvény adta lehetőséggel élve elutasítják ezt.

Erre jogalapot adhat a megyei tanács által benyújtott észrevételek figyelmen kívül hagyása, valamint az is, hogy a megyei tanács által régészeti vizsgálatra kiállított bizonylattal a beruházó szándékosan visszaélt, mikor ennek leple alatt építkezést előkészítő földmunkálatokat végzett. Holott a törvény határozottan tiltja ezt.

Indigó csoport