A Rétyen fűrészüzemet építő Holzindustrie Schweighofer és a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal álláspontja szerint „a beruházó nem tartozik felelősséggel a gyár területén kívüli tájrombolásért, a Rétyi Nyír természetvédelmi területet érintő károkért, a rönkszállítás során a megye úthálózatában, az út menti ingatlanokban keletkező károkért. Úgyszintén nem tartozik felelősséggel a megnövekedett nyersanyagigény miatt a megye erdőalapjának lepusztításáért”.

A Gorj, Vâlcea és Argeş megyéket sújtó árvizek legfőbb oka, az erdőktől lecsupaszított hegyoldalakról akadályok nélkül, árhullámként lezúduló nagy mennyiségű esővíz. Hasonló árvizek fenyegetik Fehér, Kolozs, Máramaros, Hargita, Kovászna, Bacău és Suceava megyéket is, ahol az erdőtarolások következtében, a hirtelen jött csapadék megsemmisítő árhullámként zúdulhat le a hegyoldalakról.

A rétyi Schweighofer fenyővágóhíd, és a kommandói Kis Mányicska völgyében felállított fúrótorony után, újabb környezetpusztító projektet készülnek elindítani Háromszéken.

A Környezetvédelmi Hivatal honlapján 2014. július 21-én jelent meg a hír, hogy a sepsiszentgyörgyi ABIES ENERGY kft. környezetvédelmi engedély kibocsátását kérte a Kommandó melletti Nagy-Bászka patak völgyébe tervezett törpe vízerőmű építéséhez. (1) (1A) A terület, melyre  a törpe vízerőmű építését tervezik közigazgatásilag Kovászna megyéhez tartozik. A projekt részeként egy vízbefogót építenének a Nagy-Bászka patakra, majd 3548 méteren vezetnék el a patak vizének egy részét, a vízfolyás partján földbe ásott 900 milliméter átmérőjű csövön keresztül, a törpe vízerőmű turbinájáig. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal 2014. július 25-re hívta össze azt az bizottságot, amely az ipari és egyéb beruházások környezetvédelmi besorolásáról dönt (2).

A Bodoki-hegység Bodokhoz közel eső - számomra eddig ismeretlen - részén jártunk. Amint kiértünk a faluból, az erdő szélét megközelítve felfelé kapaszkodtunk, visszanézve megragadott a lenyűgöző panoráma. Az előtérben Bodok, Zalán és Oltszem, a háttérben a Nagy-Murgó kúpja látszik, mögötte a Hargita-hegység vonulata tör az ég felé.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pillanatnyi (apró) haszonért megéri-e eladni a jövő biztonságát valamint azt is, hogy miért nem termeljük meg a tételes hasznot magunknak, miért engedjük át azt idegeneknek?

Homályos tulajdonosi hátterű cég vásárolta fel, majd adta tovább a Holzindustrie Schweighofer-nek azt a 70 hektárnyi földterületet Réty határában, ahol az osztrák cég új fűrészüzemének építkezési munkálatai jelenleg is zajlanak. A történetben a számtalan kérdőjel mellett egy visszatérő elem van: Olosz Gergely háromszéki üzletember, aki a földvásárlás idején még az RMDSZ szenátora volt, jelenleg a Schweighofer ügyvédje.

13 tonna különválogatott hulladékot adtak le a Székely Mikó Kollégium tanulói, a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Tega Rt. közösen meghirdetett szelektív hulladékgyűjtési verseny keretében. Így sikerült az első helyen végezniük diákonként 10,16 kilogramm leadott újrahasznosítható anyaggal. Összesen 35 tonna hulladékot gyűjtöttek a város iskolái, ebből a legtöbb újrahasznosítható anyag a papír volt.

A Greenpeace Romania újabb kampányt indított, melyben az energiaellátás rendszerének megváltoztatásához kéri a polgárok segítségét. 2014. június 26-27-én az Európai Bizottság csúcstalálkozóján sor kerül az Európai energiabiztonsági stratégia [1] megvitatására. Ekkor döntik el, hogy milyen fejlődési irányt vegyen az európai energiaellátás a következő évtizedekben.

Ők gazdagodnak, mi elszegényedünk.

A Schweighofer, Kronospan, Egger faipari vállalatok közel 1 milliárd euro forgalmat összesítettek tavaly Romániában, kétszer annyit, mint 2012-ben.

A fenti cégek nagy mennyiségben vásárolják fel a faanyagot az erdészettől és más fakitermelőktől. Ennek következtében az országban a nyersanyag ára év elejétől 30-40%-kal nőtt meg, míg a bútor ára 3%-kal emelkedett, állítja Aurica Sereny [1], a Romániai Bútorgyártók Egyesületének (APMR) elnöke. Ez elégedetlenséget szül a helyi lakosság és faipari vállalkozók körében, ahogyan az a mócok esetében is történt, a Nyugati Érchegységben.

Május 22. - A biológiai sokféleség nemzetközi napja, azaz a biodiverzitás védelmének világnapja. Ezen a napon a világ számos országában rendezvények szervezésével próbálják felhívni a figyelmet az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre.