2014. január 29.

A rétyi üzem felépítése kapcsán mellőzött környezeti és társadalmi szempontok, avagy miért fontos az építkezési engedély visszavonása és a feltételek újratárgyalása?

1. A gyár 800.000 köbméteres kapacitása gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget felemésztené. A Nemzeti Statisztikai Hivatal 2011-es adatai szerint a Kovászna megyében kitermelt 545.000 köbméter famennyiségből 240.000 köbméter tűlevelű (45%), míg Hargita megyében a kitermelt 1.031.000 köbméter famennyiségből, mintegy 773.000 köbméter tűlevelű (74,9%). A rétyi üzem rönkfa feldolgozással, fűrészáru-előállítással kapcsolatos tevékenységet végez majd. A cég nem vállal felelősséget a székelyföldi erdőállományt ért direkt és indirekt hatásokért. Vagyis nem vállal semmiféle felelősséget a majdani erdőirtásokért.

2. Közúti forgalomnövekedés. Számításaink szerint a 800.000 köbméter fa szállításához minimum évi 20.000, fával megrakott, érkező és ugyanennyi távozó teherautóval kell számolni. Vagyis évi 40.000 húsztonnás teherautóval több fog száguldozni Háromszék útjain, Bereck – Csernáton – Uzon, a Kommandó – Barátos – Réty, illetve a Hargita megyéből történő szállítás során Tusnádfürdő – Mikóújfalu – Oltszem – Sepsiszentgyörgy – Réty útvonalon.

3. Társadalmi, gazdasági hatások. A Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara becslése szerint a fűrészárugyártás területén működő cégek 30-40%-a nyersanyaghiány miatt a csőd szélére kerülhetnek, ezzel mintegy 400 meglevő munkahely szűnhet meg. Az Arbor Szövetség elemzése szerint a Rétyen megépítendő fűrészüzem 800.000 köbméteres nyersanyagszükséglete az ország 13.000, faiparban meglevő munkahelyét veszélyezteti. Ezzel szemben a rétyi üzemben tervezett munkahelyek száma: 650.

Az évi 800.000 köbméter fenyő, gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget jelenti. Egy ekkora szívóerő betelepítése Székelyföldre nagymértékben megnövelné a legális és illegális erdőkitermelést a régióban. Ugyanakkor a befektető minden felelősséget elhárít magáról az erdők épségére és megmaradására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy minden, a kitermeléssel, szállítással kapcsolatos kárt mi fizetünk (tavaly szeptemberben 50.000 lejt utaltak ki a megyei sűrgősségi alapból a kommandói utak javítására). És akkor még nem beszéltünk a turizmust, erdei gyümölcs és gomba feldolgozást, vadászatot érő károkról...

4. A vízellátás kérdése. a Rétyet ellátó két kút kapacitása 4,00 l/s egyenként, az összkapacitás 8,00 l/s. Az indoklás szerint a kutakat felváltva használják, miközben a község ivóvízszükséglete 4,66 l/s, vagyis nagyobb, mint amit a felváltva használt kutak biztosítanak. Réty Község Polgármesteri Hivatala a fűrészüzem számára 1,3 l/s használatát tenné lehetővé, így az ivóvízszükséglet 5,96 l/s lesz. Nem lehet tudni, hogy ezt mindkét kút állandó használatával fogják-e biztosítani. Az ivóvízen kívül az egyéb vízfelhasználást fúrt kutakból tervezik megoldani. Ehhez egy hidrogeológiai tanulmány elvégzése szükséges, vagyis jelen pillanatban nem áll a beruházó rendelkezésére olyan adat, mely szerint biztosan kijelenthető, hogy a fúrt kutak nem fogják megcsapolni a község vízkészletét. Azt nem is említve, hogy egy ipari létesítményt szándékoznak az említett vízkészlet fölé telepíteni.

5. Légszennyezettség. Bár a tanulmány megnyugtatóan bemutatja, hogy a 10 μm-es szállópor (PM10) nem fog lakott területekre eljutni, az ennél kisebb részecskeátmérőjű szennyezést, félrevezető módon, nem tárgyalja. Márpedig éppen ez lenne releváns. Éppen a 10 mikronnál kisebb szennyező részecskék ülepednek ki nehezebben a levegőből, ezek jutnak túl az emberi garaton, a 4 mikron alattiak kerülnek a tüdőbe és a 2,5 μm-nél kisebbek pedig már akkumulálódnak, és egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből.

6. Táj és természetvédelem. Az üzem három természtvédelmi terület kereszteződésében fekszik: Rétyi Nyír és Uzon-Szentivánlaborfalvi tavak (ROSCI0111), Bodok-Barót hegység Natura 2000 terület (a Csókás-Veczer területtel) (ROSPA0082), Feketeügy Natura 2000-es terület - (ROSCI0374). A tízemeletes nagyságú épületegyüttesből álló beruházás rontja a 2007-ben 800.000 lej (8 milliárd lej) közpénzből létesített Háromszéki Magyarok Emlékparkjának látványképét, az Óriáspince-tető turisztikai erejét.

A 215/2001 sz. Közigazgatási törvény 2. szakaszának értelmében a megyei tanács felel a megye vagyonának kezeléséért, a helyi tanácsok véleményezése alapján megállapítja a megye területszervezési és -rendezési terveit, és felel a megye területén található történelmi és építészeti műemlékek, a parkok, a közkertek és a természeti rezervátumokért.

Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport