Sepsiszentgyörgy, 2019. szeptemper 4. / fotó: Toró Atila

faipari strategiaMíg a háromszéki Pro Wood faipari klaszter a Rétyen fűrészüzemet építő Holzindustrie Schweighofer támogatásával kezdte el 2015 februárjában kidolgozni „Székelyföld faipari ágazatának és a térség faipari szakoktatásának stratégiáját”, melynek elkészültéről azóta sem hallatszik semmi [1], addig Hargita Megye Tanácsa Elemző Csoportja „A megyei és regionális fakitermelő és fafeldolgozó ipar helyzete” címmel terjesztett elő jelentéstervezetet 2015. június 8-án. [2].

Nyilvánvaló, hogy a két stratégia kevés ponton fog találkozni egymással, ugyanis a Holzindustrie Schweighofer piaci monopolhelyzetének megerősítésére törekszik, s ebben támogatóra lelt a helyi (Kovászna megyei) „politikai elittel” szimbiózisba tengődő vállalkozói réteg képviselőiben. Míg a Hargita megyében készült stratégiát, a multinacionális vállalat megtelepedése ellen összefogó helyi faipari és döntéshozói tényezők túlélési reflexe szülte meg. A jelentésből kiderül, hogy a Hargita megyeiek félelmei nem alaptalanok.

E jelentéstervezet az Országos Statisztikai Intézet adatbázisaira, a Hargita Megye Tanácsa Fenntartható Erdőgazdálkodás Munkacsoportjának jelentésére, a Központi Fejlesztési Régió Egyesületének és a gyergyószentmiklósi Arbor Vállalkozók Szövetségének adataira támaszkodik.

A jelentéstervezet bemutatja, összehasonlítja a Központi Régió (Hargita, Kovászna, Brassó, Maros, Szeben megyék) erdős területeinek struktúráját. Kiderül, hogy míg Kovászna megyében a tűlevelű erdők 67 500 hektárra terjednek ki, addig a kiterjedt hegyi területeknek köszönhetően Hargita megyében 192 900 hektárt borítanak a tűlevelű fajok, és Maros megyében mintegy 87 600 hektár a tűlevelű erdők kiterjedése.

A kitermelt famennyiség szempontjából a három székely megyében a vezető szerep Hargita megyét illeti, itt 2013-ban mintegy 1 095 000 köbméter fát termeltek ki, míg Kovászna megyében mintegy 626 200 köbmétert, Maros megyében pedig 574 400 köbmétert. Hargita megyében a kitermelt famennyiség háromnegyedét, 835 300 köbmétert, a tűlevelűek teszik ki, Kovászna megyében a kitermelt famennyiség kevesebb mint fele, 288 300 köbméter tűlevelű, míg Maros megyében is hasonló a helyzet, itt 2013-ban 275 900 köbméter tűlevelűt termeltek ki.

A jelentéstervezet ismerteti a Központi Régió faipari ágazatának 2012-es munkaerő-piaci helyzetét is. Majd egy hipotetikus esetből kiindulva azt vizsgálja, milyen hatással lenne Hargita megye gazdaságára, munkaerő piacának alakulására, ha egy multinacionális fafeldolgozó cég létesítene munkapontot a megye területén vagy a szomszédságában.

Az elemzés során nem véletlenül a rétyi Holzindustrie Schweighofer fűrészüzem feldolgozási kapacitását, évi 800 000 köbmétert, vették alapul. A bemutatott hatások elég ijesztőek, hiszen a nyersanyagelvonás következtében Hargita megyében a faipari ágazatban mintegy 2 310 ember munkáját biztosító alapanyag kerül ki a megyei piacról. A Hargita megyei vállalatok elvesztik a feldolgozandó alapanyaguk mintegy 35%-át, így számos kisvállalat működése és életképessége kerül veszélybe.

Az elemzők következtetésként megfogalmazzák: „Az elemzés adataira támaszkodva kijelenthetjük, hogy egy ilyen vállalat megjelenése akár több mint 2300 munkahely megszűnésével is járhat az ágazatban, Hargita megyében. Továbbá több vállalkozás jövedelmezőségét is alááshatja, a munkalehetőségek mellett egész vállalkozásokat szüntetve meg.”

A jelentéstervezetben megfogalmazott javaslatok elég tág spektrumot fognak át. Néhányat kiemelnék, ilyen a helyi alapanyag helyi feldolgozása, az ágazatban működő kis- és középvállalkozások támogatása, az illegális fakitermelés felszámolása, faipari szakmunkásképzés további fejlesztése, a multinacionális céget érintő nyersanyagstop megvalósítása, a magánerdő-tulajdonosok és a kis- és közepes faipari cégek közti együttműködés, partnerség kialakítása.

A jelentéstervezet nem tér ki a hipotétikus eset csöppet sem elhanyagolható környezetvédelmi következményeire, valamint a turisztikai ágazatra hosszútávon kifejtett hatására sem.

Tudván, hogy a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzeme, környezetvédelmi és működési engedély nélkül, már megkezdte a működését - amit csak civil szervezetek közös összefogásával sikerült leállíttatni - a jelentéstervezetben felvetett problémahalmaz már nem hipotetikus, hanem maga a kézzelfogható székelyföldi valóság. Mindazok dacára, hogy civilszervezeti összefogással, immár országosan, bírósági eljárások sorozatával próbálják megakadályozni a rétyi fűrészüzem üzembe helyezését.

Mivel a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzeme Kovászna Megye Tanács vezetőségének, a helyi „politikai elit” valamint a Kovászna megyei Pro Wood faipari klaszter támogatását is magáénak mondhatja, borítékolható, hogy az elkövetkező években egy székely-székely faipari testvérháború elszenvedői lehetünk.

Ennek testvérháborúnak több ezer munkájától megfosztott ember, és a több száz tönkretett kis- és közepes vállalkozás lesz a vesztese.

A letarolásra ítélt székelyföldi tűlevelű erdőkről - melyeket az elmúlt 25 év intenzív és sokszor törvénytelen erdőkitermelése már amúgy is megtizedelt - nem is beszélve.

 

Toró Attila,
2015. június 8.

Hivatkozások:

[1] Jövőképet mutatnának / Székely Hírmondó – 2015. február 4.
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/gazdasag/63442-Jvkpet-mutatnnak.html

[2] Jelentéstervezet: A megyei és regionális fakitermelő és fafeldolgozó ipar helyzete / 2015. június 8.
http://elemzo.hargitamegye.ro/wp-content/uploads/2015/06/Faipar_jelentestervezet.pdf

0
0
0
s2smodern

sepsiszentgyorgy info

© 2002 – 2019 sepsiszentgyorgy.info
Minden jog fenntartva!

 

Impresszum | Adatvédelem | Kapcsolat

 

Webdesign, webfejlesztés, karbantartás:
DIGITAL STUDIO

 

Kövess minket:

A sepsiszentgyorgy.info weboldal legjobb működése érdekében cookie-kat használunk. A weboldal látogatásával és használatával beleegyezik, hogy cookie-kat helyezzünk el számítógépén.
További információk Elfogadom Elutasítom