BARTÓK Botond

Leletmentő ásatások a 15--16. századi vargyasi gótikus templomnál (Kovászna megye)

1994 szeptemberének első felében leletmentő ásatások kezdődtek Vargyason, a jelenlegi református imaház telkén. Mivel az illető évben egy mészoltó gödör kiásása során román kori és gótikus építészeti elemekre és egy csiszolt, rovásírással ellátott kődarabra (valószínűleg keresztelőmedence darabja) bukkantak, az ásatások megkezdése szükségszerűnek bizonyult.

A fentemlített emlékek mellett az új református templom alapjainak kiásásakor a mostani járószinttől számított --1,5 méteres mélységből számos emberi csontvázrészlet is felszínre került. Két kiásott csontváz koponyáján a szemüreg peremén és a halántékon zöldes oxidáló foltok figyelhetők meg, amelyeket pénzérmék és hajkarikák okozhattak. Hasonló jelenséget észlelhetünk a 12--13. században elhalálozottak csontvázának kiásásakor, így a zabolai és petőfalvi (Kovászna megye) 12. századi temetők feltárásánál.

Összevetve ezeket az eredményeket az írásos emlékekkel, amelyek a helység unitárius parókiája archívumának tulajdonában vannak, feltételezhettük egy középkori templom meglétét, ezt az utólagos ásatások igazolták is. A középkori templom maradványai sürgős mentőmunkálatokat igényeltek. A kutatást a szóbanforgó területen elhelyezkedő, a 19. század közepén épült, ma református imaház és az új református templom alapjának kiásásából származó nagy földtömeg ottléte nehezítette.

Mindezek ellenére sikerült feltárni egy késő gótikus, 15--16. századi, 24 méteres belső hosszúságú templom északi falait, és a templom sokszögű szentélyének északkeleti felét, az eddigi kutatások alapján kettősnek bizonyult sekrestye falait és alapját. Egy északkelet--délnyugati irányú kutatási árok révén felszínre került a gótikus templom nyugati falának alapja is, amely valószínűleg a diadalív közelében helyezkedett el, és kb. 7 méteres belső szélességre enged következtetni. A hajó és a szentély közti választótérben, az északi fal vonalán, a mai járószinttől számított --0,88 méter mélységben, a másik, valószínűleg román kori alapban 32 ezüstérmét és néhány kerámiatöredéket találtunk. A pénzérmék felbukkanása új megvilágításba helyezi a jövőbeli kutatást -- mind a román, mind a gótikus korszakra, mind pedig a kora középkori pénzforgalomra vonatkozóan Erdély ezen részén.

Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk azokat a freskótöredékeket, amelyek mind a gótikus, mind a román szinten fellelhetőek, és amelyek pontosabb képet adhatnak az eddig feltárt hasonló emlékekről. A további kutatások célja az egész építményegyüttes (templom, harangtorony és kőkerítés) teljes feltárása, konzerválása és romkertté nyilvánítása.