CSATA Zoltán

A Rétyi Nyír egyes kétéltűinek bemutatása

(Kivonat)

Geomorfológiai sajátosságai mellett a Rétyi Nyír biológiai szempontból is fokozott jelentőségű, számos ritka állat és növény élőhelyeként. Noha már 1962-ben természetvédelmi területnek nyilvánították, fokozott degradálódás jellemzi 1989 óta. Főleg a természetvédelmi törvény hiányosságai miatt, de a rosszul értelmezett demokrácia következtében is. A dolgozat vázlatos leírását adja azoknak a kétéltűeknek, amelyek egy mintának választott tóból, 1993. április 4.--május 6. között, illetve 1994. március 23--30-án kerültek begyűjtésre. Ezek a tarajos gőte (Triturus cristatus cristatus Laurentus 1768), a pettyes gőte (Triturus vulgaris (Linnaeus) 1758), a barna ásóbéka (Pelobates fuscus fuscus (Laurentus) 1768), a barna varangy (Bufo bufo bufo (Linnaeus) 1758), a leveli béka (Hyla arborea arborea (Linnaeus) 1758), a kecskebéka (Rana esculenta complex ), az erdei béka (Rana dalmatina Bonaparte 1839), a gyepi béka (Rana temporaria temporaria Linnaeus 1758), a mocsári béka (Rana arvalis arvalis Nilsson 1842). Az említettek közül a mocsári békának itt a környéken van a legdélibb előfordulása, és ez, mint jégkorszaki reliktum faj, különleges jelentőségű. Romániában, bizonytalan lelőhellyel, Dorohoi környékéről jelezték még.