CSEREY Zoltán

Faluközösség Zágonban a 19. század közepén

(Kivonat)

Szerző a 19. század közepi zágoni faluközösség életét tárgyalja, különösen annak gazdasági vonatkozásait. Bemutatja a meglévő társadalmi gondokat, a társadalmi rétegeket (nemesek, szabadparasztok, határőrök, jobbágyok) és a köztük levő viszonyokat. Kitér az 1848--49 utáni eseményekre, a jobbágyság és a földhöz juttatás kérdésére. Leírja a helyi önigazgatási szerveket és hatáskörüket, ezek hagyománya általános volt a Székelyföldön. A dolgozat utolsó, legterjedelmesebb része a község gazdasági életével foglalkozik, a legfontosabb foglalkozásokkal. Legjelentősebb közülük a szarvasmarha-tenyésztés volt. A község nagy határa következtében általában is az állattenyésztés fejlődött leginkább. A megművelhető terület korlátozott volta miatt a növénytermesztés kevésbé volt fontos. A hatalmas erdőterület lehetőséget adott az erdőkitermelés, mint foglalkozás elterjedésére. Deszkát, zsindelyt, hamuzsírt készítettek. Ugyancsak a fában való gazdagság magyarázza a bárkányi üvegcsűr 1847-beli alapítását. A 19. század végére az erdőkitermelés már a kapitalista viszonyokra jellemző formákat ölt.