LÁSZLÓ Attila
ZÓLYA László
DÉNES István

Adalékok a Hankó-pataki aragonit-auripigment-realgár mineralizáció ismeretéhez (Háromszék megye)

(Kivonat)

A Hankó-patak völgye a Kovászna környéki ásványvizes-mofettás övezethez tartozik. Már a múlt század közepétől ismert a geológiai szakirodalomban, főleg a kalcit-aragonit-auripigment-realgár-pirit-markazit ásványtársulás révén, amely feltárásokból is ismert volt. Kovászna vidéke úgy szerkezeti, mint tektonikai viszonyait tekintve rendkívül kedvező övezet az utóvulkáni folyamatok felszíni megnyilvánulására. A vidék a pliocén--pleisztocén medenceüledékek keleti peremén helyezkedik el, ahol ezek már nem képezhetnek számottevő akadályt a felszínre nyomuló széndioxidos oldatok útjában, elsősorban a vízzáró rétegek hiánya, illetve egy homokosabb partmenti litofácies jelenlétének következtében. Ehhez járulnak hozzá a pliocén--pleisztocén szerkezeti mozgások kialakította tektonikai előfeltételek, az övezet fontos tektonikai vetőrendszerek metszésében található. A Kelemen--Görgényi--Hargita vulkáni vonulat kialakulását elősegítő vetőrendszer délkeleti folytatását a helyi medenceszéli töréses tektonika színezi, könnyen átjárható mozaikos törésrendszert biztosítva a vetőrendszerek közvetlen metszési pontjain rendkívül aktív széndioxidos oldatoknak. A széndioxidban és kénhidrogénben dúsult talajvíz rendkívül korrozívan hat a törésrendszerek breccsás töltőanyagára és a környezetében levő, nagy támadási felületet nyújtó kőzetekre. Ezek a krétakorú flis kőzetek az elemzések szerint is bővelkednek úgy arzénban, mint kénben. A felszínre törő telített oldat útközben elveszíti széndioxidos töltetének egy részét, feldúsul nátriumban, a felszínen pedig a levegőből származó oxigén hatására megváltoztatja pH-értékét, és ezáltal kicsapódnak az ásványtársulás összetevői. Az így kialakult ásványtársulást, az eddigi feltételezésekkel ellentétben, egy alacsony hőmérsékletű, a környező kőzetekből származó elemekben való lényeges feldúsulással jellemezhető hidrotermális folyamatnak tekinthetjük. Az arzén és kén származási helyének alapján, az itt létrejött realgárt és auripigmentet exogén ásványokként tartjuk számon. A Hankó-patak ásványtársulásának kialakulása nagymértékben a helyi hidrogeológiai rendszer zártságának, vegyhatásának, az optimális vízhozamnak, az egyedi litológiai és szerkezeti feltételeknek a függvénye, a kovásznai ásványvizes-mofettás övezet egyedülálló jellegzetessége.