SARUDI SEBESTYÉN József

Román kori kapuzat a háromszéki Zalánban

(Kivonat)

A háromszéki Zalán falu templomának román kori kapuzata feltehetőleg 12--13. századi eredetű (Orbán Balázs és Entz Géza becslése). Az eredeti templom építésének legkésőbbi lehetséges időpontja 1319. A környéken gyakoriak a földrengések, már 1473-ban is említenek erős rengést. Az 1802-ben erősen megrongálódott templomot 1821--1825 között teljesen újjáépítették, a kapuzat is ekkor került át mai helyére. A kapuzat más 13. századi erdélyi kapuzatokkal (Kerc, Felek, Halmágy, Oltszakadát, Szászsebes stb.) mutatott analógiái a kerci cisztercita műhelyben tanult helyi mester munkájára engednek következtetni. A Zalán környéki székelyek a 13. században kerülnek mai településterületükre, éppen a később szászok lakta Szászsebes vidékéről. A szomszédos falvak (Kálnok, Árkos) neve Szászsebes környéki helynevekkel egyezik (Györffy György, Binder Pál). A zaláni templom építésének idején valószínű, hogy még fennállnak kapcsolataik az ott maradt csoportjaikkal. Másrészt a székelyek áttelepítése nagyméretű népmozgást jelent. Csak háromszéki új lakóterületükön mintegy ötven új templom megépítése válhatott szükségessé. Lévén, hogy a katonapolitikai célzatú áttelepítés királyi rendeletre történt, feltételezhető a Háromszékkel szomszédos Barcaság ciszterci mestereinek mozgósítása is az építkezésekhez -- a rendet a király patronálta. A felmerült problémák tisztázása további kutatásokat igényel.