SZÉKELY Zsolt

Egy bronzkori lakóház Torjáról (Kovászna megye)

(Kivonat)

A község központjában, a Torja-patak jobb partján, magas teraszon került feltárásra a nagyon gazdag régészeti lelőhely. A terület az Apor-kúria kertjének északnyugati sarkában található, a “Silógödör környéke” néven került be a szakirodalomba. A lelőhelyen a Körös-kultúra, a bronzkor, a Halstatt és a La Tene, a kora középkor (12--13. sz.) emlékei kerültek elő. A most bemutatott bronzkori lakóház egy DK-Erdélyben eddig ismeretlen műveltséghez tartozik. A 0,70 m mélységben található lakóházat a Körös-kultúra rétegébe ásták be, téglalap alakú (5,50 x 4,50 m), hossztengelye É--D irányú. ÉK-i sarkában kör alakú, agyagpárkánnyal ellátott tűzhely volt, átmérője 1 m. A tűzhely körül előkerült töredékes kerámia díszített, részben másodlagos átégés nyomait viseli. A lakóházban előkerült töredékes kerámia anyaga finom iszapolású, homokkal kevert pasztából készült, téglavörös-barna színűre kiégetett. A lakóház kronológiai besorolása ennek és a tűzhely formájának az alapján történt. A bekarcolt díszítésű, széles szájú, gömbölyű testű és egyenes fenekű edények az Urnamezők kultúrájának kerámiájára jellemzőek. A kerámia díszítése, a bekarcolt háromszögek, a plasztikus horogdísz, a benyomásos szalagvonal mind erre a kultúrára jellemzőek. A kettős-hengeres nyakú kis kancsó formája a Wietenberg-kultúra anyagából ismert. A perem fölé emelkedő fülű edények az Ottományi- és a Wietenberg-kultúrák kerámiájára jellemzőek. Az Urnamezők kultúrája, a Gârla Mare--Cârna--Zuto--Brdo--Vatina kultúra Románia délnyugati területére jellemző, a Zsíltől a Dunán túlig, a középső bronzkorra. A torjai lakóház leletanyaga tehát erős déli, délnyugati hatásokat mutat, felfedezése új problémákat vet fel a délkelet-erdélyi középső bronzkort illetően.