BÁLINTH Gyula

Kovászna megye népessége  a 16. század közepén

(Kivonat)

A 16. század a Székelyföldön az életkörülmények jelentős javulását hozza, ez elsősorban a mezőgazdaság eltartóképességének növekedésével magyarázható, és komoly népességnövekedéshez vezet. Másrészt, a század hatvanas éveivel kiéleződnek a társadalmi ellentétek, és az 1562-től 1595--96-ig fellángoló székely felkelések leverése után a Székelyföldön is általánossá  válnak a jobbágyviszonyok. A közösségi szabadságok elvesztése nyomán rohamosan csökkeni kezd a lakosság számbeli ereje. A század közepén elért demográfiai csúcs idején a Székelyföldön mintegy 82-83 000 fő lakossággal és 8 fő/km2 népsűrűséggel számolhatunk. A lakosság egyharmada esik a mai Kovászna megye területére, falvai népesek. A legnagyobb települések Csík-Gyergyó-Kászon székben találhatóak. A fordítás a Magyar Statisztikai Szemlében (Budapest, 1995/10, 838--845) megjelent magyar nyelvű dolgozat alapján történt.