BARTÓK Botond

A Kovászna megyei Vargyas községbeli román kori és késő gótikus templomok romjai

(Jelentés)

A vargyasi református egyház telkén a leletmentő kutatások 1994-ben kezdődtek, majd 1995 nyarán rendszeres ásatásokkal folytatódtak.
A munkálatokat több körülmény is megnehezítette: egy 1993-ban megkezdett új templom alapjának kiöntése, amely keresztezte román kori templom félkör alakú apszisát, valamint a késő gótikus templom sokszögű (poligonális) apszisát.
A két templom új hajójára 1841-ben ráépítettek egy faépületet, amelyet a református egyház imaházként használt, a mészgödör kiásásával pedig megrongálódott a gótikus templomhoz épített harangláb alapja.
Az 1995-ös munkálatok a faépítmény lebontásával kezdődtek, ezután következett a tulajdonképpeni kutatás: 14 kutatási árok, valamint 7 szelvény kijelölése és megásása.
Az északi és nyugati irányú kutatások feltárásakor felszínre kerültek a román kori és késő gótikus templomok alapjai, valamint délnyugati irányban a késő gótikus templomhoz épített harangláb alapja.
Az 1841-ben készült faépítmény, amely a két templom hajójára épült, és 11,40 m hosszú és 6,40 m széles volt, déli oldala közvetlen a késő gótikus templom alapjára épült.
A vargyasi román kori templom belseje 12,50 m hosszú és 4,10 m széles volt, északi végében egy 2,40 x 3,10 m-es sekrestyével, keleti és északi falai enyhén befele ejtve trapéz alakúak. A félkör alakú apszist 4 támasztópillérrel látták el (övezték), ebből hármat feltártak, a negyedik be van építve a késő gótikus templom északi alapjába. Az ásatások során kiderült, hogy a nyugati részen van egy 4,80 x 4,10 m-es térség, amely lehet a hajó egy későbbi megnagyobbítása, vagy az eredeti harangláb alapja. A kutatás ez utóbbi feltételezést tartja valószínűbbnek, ugyanis négy támasztópillér fedezhető fel. Ezekből a déli és délnyugati oldalon egyet-egyet sikerült feltárni, a másik kettőt vagy beépítették a késő gótikus templom északi falába, vagy lebontották és felhasználták a késő gótikus rész északnyugati támasztópilléréhez.
Figyelembe véve azt, hogy a hajó nyugati végében nem fedezhető fel bejárat, valószínű, hogy a román kori templom bejárata a harangláb alól nyílt. Ezt támasztja alá az is, hogy a késő gótikus templom alapjára épült, és hogy a nyugati bejárat kőküszöbe alá egy díszített andezit tömb van beépítve, amely a román kori templom ajtókeretének egy része.
A diadalív környékén találtak még 21 darab 15. századi pénzérmét és az azokat tároló kerámiaedény töredékét. Ezzel a Zsigmond (1387--1437) korabeli pénzérme kincs 53 darabot számlál, ami a délkelet-erdélyi leletek között egyedülálló.
A vargyasi késő gótikus templom belseje 23 m hosszú és 7 m széles, északi végében egy 5,60 x 3,10 méteres sekrestyével és egy 3,10 x 2,60 x 2,40 m-es ossariummal. A gótikus sekrestye magába foglalja a román korit, a sekrestyéhez kötődő ossarium trapéz alakú.
A sekrestye padlózata a temploméhoz hasonló lapos, csiszolt kőből készült. A sekrestye padlóelemei közül előkerült a román kori templom kőből faragott keresztelő edénye.
A templomot támpillérek övezték: négy a poligonális apszist, három a déli részen fekvő oltárrészt, egy-egy az északnyugati és délnyugati oldalakat.
A késő gótikus templom feltáró munkálatai során, 1,30 méterre az apszis záródásától megtalálták az oltár 2,10 x 1,10 m-es kőlapját.
A nyugati és déli oldalon lévő bejáratoknál trapéz alakú homokkőből faragott küszöbök találhatók. A nyugati bejárat oszlopos előcsarnokából csak az alap és a padlózat egy része maradt meg. A portikus belső méretei: 3,50 x 2,00 m, a bejáratok méretei - nyugaton 1,00 m valamint 1,40 m, délen 1,10 m illetve 1,60 m (a legkisebb és legnagyobb értéket vették figyelembe).
4,30 méterre a késő gótikus templom nyugati falától egy masszív harangláb alapjait fedezték fel, amely 80%-ban a falon kívül van. 1993-ban a mészgödör kiásásakor az alap nagyrészét megsemmisítették.
A román kori és gótikus apszisokban több, valószínű az építkezések során feldúlt sírmaradványra bukkantak, a háborítatlanok K--Ny-i fekvésűek. Sem a feldúlt, sem a háborítatlan sírok nem tartalmaznak mellékleteket, ezek feltárása egy következő kutatás tárgyát képezheti.
A késő gótikus rész diadalívének nyugati fala közelében két pénzérmét találtak, egyik Hunyadi János, a másik Corvin Mátyás idejéből, aminek alapján ez az építkezés a 15. század végére -- 16. század elejére tehető.
A vargyasi régésztelepen 1996-ban tovább folytatódnak az ásatások, melyeknek célja a háborítatlan sírok (temetkezési helyek) és a késő gótikus harangláb feltárása, valamint a feltárt maradványok (romok) helybeni konzerválása, megóvása.