BINDER Pál

Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13--14. század) II.

(A szerző összefoglalásának vonatkozó részlete)

Miután a magyar királyság határa elérte a Kárpátokat, a havasi gyepűkapuk őrzését síklakó magyarra vagy szászra nem bízhatták. Ezért a székelyek és románok havasőrző szerepe a 12. század végétől lett fontos. A szebeni ispánnak alárendelt románok és besenyők őrizték az akkor Kerci-havasoknak nevezett Fogaras-havasok ösvényeit s az Olt talmácsi áttörését, és 1210-től kezdve a magyar királyság hadjárataiban is részt vettek. A fogarasföldi és talmácsi románok és besenyők erdeit és vizeit az óföldi szászok is használhatták. 1241 után a kerci románok a Brassói ispánság területén is településeket alakítottak, illetve megszállták a tatárok által elpusztított katolikus falvakat. A havaselvi magyar terjeszkedés két utat választott: a keleti, a Duna réveihez vezető utakat az orbai székelyek fennhatósága alá vonta s az Utas (Teleajen) völgyében megalakult egy székely megye, addig a központi, kunországi részek vezetését román vajdákra bízta. Az 1285-ös tatárjárásban a székelyek mellett a románok is kitűntek a gyepűkapuk védelmében. A fogarasföldi románok egy része átkelt a Kárpátokon és 1290 után megszervezte az akkor még a magyar koronának alárendelt Havaselve (Terra Transalpina) vajdaságot, más részét pedig a Székes vagy Salgó váruradalmába telepítették. A 14. században az önállósult havaselvi vajdák minden adománylevél nélkül bírták Fogarasföldét és Omlást (a régi salgói uradalmat). A havaselvi román elit eleinte magyarországi nemesnek számított, de 1330 után önálló államalapító és államfenntartó bojársággá alakult. Ez a kiválás döntő mértékben meggyengítette a magyarországi és erdélyi román elitet, s majd a vallási elkülönülés miatt elszűkült az önálló erdélyi román nemesség kialakulása. [...] Szeben megye 1290 után Fogarasföld és Salgó uradalmai kiválásával és a sebesi (sepsi) székelyek kitelepülésével elvesztette román és székely lakosságát és a belföldön Szebennek (terra Cibinii), külföldön Siebenbürgennek nevezett megye vezetése a szász gerébek (comesek) kezébe ment át.