FERENCZI István

Barót nevéről s az erdővidéki-barcasági besenyő csoport történeti szerepéről

(Kivonat)

Bevezetőjében a dolgozat kitér a helynevek történeti forrásértékére és a majdnem száz éves, 9. századi erdélyi bolgár-török uralomra, ennek régészeti-nyelvészeti emlékeire. Elemzi Erdővidék kypcsak-török (nagy valószínűséggel besenyő) eredetű helyneveit, mint pl. Barolt>Barót, Baj-Bars>Bibarc(falva), Uzonka(bérc), Uzon(bükke), Galat(vize), Estepe-Tepe, Tekse, stb. A továbbiakban a Barcaság kiemelt katonai (védelmi) jelentőségű medencéjének kora középkori népességtörténetét tárgyalja. Ide a magyar királyság már a 11. században határőrnépességet telepített. A magyar csoportokkal egyidőben, vagy előttük így kerültek a Barcaságra is besenyő, kisebb valószínűséggel onogur-bolgár csoportok. A kora középkori magyar állam csak kisszámú népességet tudott ideirányítani, ezt is továbbtelepíti a 12. század második felében a Kárpátokon túlra. A Kárpátok két oldalának népességi viszonyai csak a mongol hadjárat következtében változnak meg gyökeresen. A barcasági besenyő csoport emlékét a medence fontosabb víznevei őrzik: Barca, Tömös, Törcs, Tatrang, Zajzon, Brassó. Mindezek magyar közvetítéssel kerültek át a későbbi és a mai német és román helynévanyagba.