FERENCZI István

Az erdélyi Galat=Galats (Galac) helynévről és néhány hozzá fűződő kérdésről

(Kivonat)

A szerző a Galat helynév kérdését vázolja. Az elnevezés nem lehet román vagy szerb eredetű. A nyelvész Alexandru Philippide, a századelőn Iaşi-i egyetemi tanár úgy véli, hogy az arab kalhat (erődítmény) szóból származik, említett alakja pedig kipcsak-török (besenyő--kun) eredetű. Románba csak a többes számú alak került át. A besenyők Taksony nagyfejedelem idején (955--972) jelennek meg Erdélyben, és fontos szerepük lesz a következő századokban a magyar határok védelmében, bár ezt ma a magyar történészek és nyelvészek inkább figyelmen kívül hagyják. Şt. Pascu és M. Rusu szerint Erdély állt is besenyő uralom alatt, igaz, ez a nézet tarthatatlan. Mindenesetre, a magyarokkal való konfliktusuk (932--934) rendeződése után a besenyők Magyarország szövetségesei lesznek, több csoportjuk pedig a Kárpát-medencében telepedik le. 1055-ben a besenyőket oguz támadás éri, és a levédiai--etelközi besenyő törzsszövetség széthull. Nagy részük Erdélybe menekül, de a királyság más részeire is eljutnak, a nyugati és déli területekre is (pl. a mai Tolna megyébe). Figyelembe véve az erdélyi helynévanyagot, itt elsősorban délkeleten és északkeleten telepednek meg, estleg a székelység északi-északnyugati területein is. Megjegyezzük, hogy a Galat helynév nem található meg máshol a történelmi Magyarország területén.