LÁSZLÓ Attila
DÉNES István 

Szerkezeti  adatok a  Baróti-medence  fejlődéstörténeti modeljéhez 

(Kivonat)

A Baróti-medence vastag pliocén-pleisztocén üledéksora és a közbetelepült vulkanoszedimentek képezik a terület fiatalabb szerkezeti egységeit. Aljzatát a Csalhói-takaró kréta korú üledékösszlete képezi, amelynek gyűrt, erősen tagolt szerkezeti rendszere mai képét a pliocén--pleisztocénben lezajlott kéregmozgások során nyerte el. A meglévő, főleg fúrás- és bányamunkálatok adataira alapozva és geofizikai mérések eredményeivel kiegészítve, átfogó, medenceüledékek feküszintvonalas térképe alapján egységes kép tárul elénk, ami az aljzat tektonikai és szerkezeti  felépítését illeti, ugyanakkor felvilágosítást nyújt egyes kinematikai események nagyságáról, egymáshoz viszonyított időbeli tendenciáiról. A Keleti Kárpátok fő szerkezeteinek irányvonalával párhuzamosan kialakult É--D-i irányú vetőrendszer, a térségben fontos szerepet tölt be a Baróti-medence lezökkenésében és aljzatmorfológiájának kialakításában. Ezt harántolja az ÉK--DNy-i irányú, a Dél-Hargita vonulatára merőlegesen elhelyezkedő, de a fő vulkáni vonulathoz kapcsolódó vetőrendszer. A felvázolt általános szerkezeti  képet megbontja a medence déli peremén, K--Ny irányban húzódó, nagy szétterülési zónával rendelkező krusztális vetőrendszer. A három vetőrendszer térbeli és időbeli együttes, illetve külön-külön mozgása határolja be a két medencerész süllyedési területeit. A feküszintvonalas térkép nagy hasonlóságot mutat a LANDSAT(1989) űrfelvétel tüzetes feldolgozása alapján készült képpel, ami többnyire a vetőrendszerek mozgását, aktiválódását bizonyítja a medence egész fejlődési szakaszában. Az űrfelvétel által sikerült a terepi fúrásadatokkal és a különböző geofizikai módszerekkel feltárt szerkezeti képet új információkkal kiegészíteni.