PRO DOMO

Székely Zoltán 85 esztendős

Székely Zoltán 1912-ben született, Désen, családja rétyi Székely. Kolozsváron végez, klasszika-filológia és ókortörténet szakon, 1936--1937-ben Zilahon tanít. Érdeklődése a régészet irányába fordul. Sepsiszentgyörgyre kerül, 1943-ban doktorál, hat évtizede a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, és 1947--1990 között, nyugdíjazásáig igazgatója. Személyes érdemének, politikusi képességeinek tudható be, hogy az 1950 után többször név- és szerkezetváltásra kényszerített, ma újra igazi nevén, és e néven 120 esztendős patinás intézmény a térség legjelentősebb tudományos intézménye és közgyűjteménye maradt, azt a közösséget szolgálva ma is, amely számára és amely által létrehozatott. Székely Zoltán sokoldalú érdeklődését és tevékenységét művelődéstörténeti, néprajzi, családtörténeti munkái bizonyítják, a múzeumi munka mellett a Székely Mikó Kollégium tanára volt, de mindenekelőtt Délkelet-Erdély legjelentősebb, szakmailag messzemenően számontartott és értékelt régésze, akinek személyisége meghatározta a térség régészetének fél évszázadát. Kutatási területe felöleli régmúltunk valamennyi korszakát, a neolitikumtól a magyar kora középkorig. Különös jelentőségű, ahogy cselekedni tudott az ideológiai korlátok ellenében -- a fordulat után végre egészében közölhette a zabolai és petőfalvi árpádkori temetők általa kiásott teljes leletanyagát is. Vezetése alatt intézménye gyűjteményeit őrizte és gyarapította, számára színvonalas regionális tudományos kiadványokat biztosított. Tudományos munkái több ország tudományos ülésszakain hangzottak el, közlésükre a legjelentősebb hazai és külföldi szakkiadványokban került sor. Jelenleg is lankadatlanul dolgozik és közöl, emlékiratait írja. Igazgató Úr, Isten éltesse!