Virgil GHIURCA

Hargita megye gemológiai tartalékai

(Kivonat)

A dolgozat egy, az országos gemológiai tartalékokat megyénként áttekintő cikksorozat része, a helyi erőforrások teljesebb feltárásához és felhasználásához kíván hozzájárulni. (Eddig Beszterce-Naszód, Arad, Szilágy, Prahova megyék bemutatása jelent meg, illetve a kézirat leadásakor nyomdakészek voltak már a Maros, Hunyad, Temes, Kovászna megyéket bemutató részek is -- utóbbi szintén az ACTA -- 1998-ban jelenik meg.) Hargita megyében a magmatikus, a metamorf és az üledékes formációk egyaránt gemológiai értékűek. Az üledékes kőzetekre (44,93% = 2969,87 km2), radiolaritek, karbonátos onixok (aragonitek), faopálok stb. jellemzőek, de „máramarosi gyémántokra”, menilitekre, akár borostyánra is lehet a jövőben még számítani. A herciniai és neogén kiömlési kőzetekből (39,13% = 2586,49 km2) szodalitos szienit, opál, hematit, szerpentinitek, pechstein, faopál ismert. A metamorf kőzetekben (15,94% = 1053,64 km2) csak egyes grafitos kvarcitokat és díszkőnek használható dolomitot-mészköveket ismerünk. Gemológiai potenciálja alapján Hargita megye 11. Románia 41 megyéjéből, mintegy 3,30%-a található itt az ország gemológiai értékű tartalékainak.