Első perc

[1] Buda Gyöngyén, közel a Wallenberg-emlékműhöz, a törött ágyúgolyó-tojás 150 éves eseményeket idéz. Alatta Gábor Áron neve. 24 órának tekintve a magyar 1848--49-et [2], március idusa erdélyi idő szerint hajnal előtti fél négy. Reggeltájt délen már villámlik, 10 órakor Erdélyben kitör a vihar. A Bécsből szított polgárháború fedezetében fél tizenkettőre a császáriak pacifikálják Erdélyt, felszámolják a magyar Székelyföldről fenyegető népfelkelést is. Ha a császáriak kijönnek Erdélyből, és elfoglalják Nagyváradot, Debrecent, az se lesz, ahová visszavonuljon a kormány [3]. De nem jöhetnek. Erdély legtávolabbi pontján a százezer lakosú Háromszék tízezer főt mozgósít, leköti a fél erdélyi haderőt [4], és mire fél egykor Windisch-Grätz megindul nyugatról Buda ellen, erdélyi támogatói hátukba kapják Bem Erdélyt felszabadító hadjáratát. A szabadságharcot majd csak este tízre veri le -- az orosz beavatkozás [2a]. A fordulat kulcsa: a háromszékieknek maguk létrehozta tüzérségük van [5]. A magyar polgári nemzet születése nemcsak társadalom-, de had- és ipartörténet is.

1--2. perc

[6] A Kárpát-medence délkeleti szöglete felé vivő utak és vasutak ma éppen csak érintik azt a tájegységet, amely egykor az ország Fekete-tengeri kapuja volt. A neve is országgyepű jelentésű: Erdővidék. A Székelyföld gerincét képező Hargita-hegységtől gördül le az Olt folyóig [7], és 1848 őszén katonailag a székely huszár- és gyalog határőrezredek területéhez tartozott. Itt, a folyó és mellékvizei két partjáról nézett farkasszemet a császári és a forradalmi haderő, Barót környékétől egészen Brassó térségéig [8]. Az erőviszonyokat tisztázó ütközetre a Földvár és Hidvég közötti hídnál került sor [9], és Gábor Áron tíz napja öntött ágyúi döntöttek [10]. Ideje leszámolni a népi zsenialitás romantikus képével. A háromszéki hadiipart szakemberek teremtették, felszerelt műhelyekben [11]. A gyutacs receptjét hadmérnök tanulta Grazban, Gábor Áron is Bécsből hozta ágyú-mintakönyveit. A negyvenes évek Erdélyében hetvennél több a nyilvántartott vashámor, ezek közé tartoznak a Hargita erdővidéki műhelyei is [12].

2--3. perc

A Hargita fiatal vulkáni hegység, az egykori gejzírek [13] langyos vizéből, iszapjából mocsárvas és kovasav vált ki. ågy keletkezett a híres dobostorta-opál és a bodvaji érc [14], amelyet régtõl használtak. A patakokból gyűjtött vasas konkréciókat [15] és a gödöraknák, majd tárnák vasércét [16] Magyarhermány környékén már 1600 körül felhasználták. A kis vasolvasztó kohókban a bükkösökben égetett faszénre [17] rakták az ércet, és lábhajtású fújtató izzította a tüzet. Aztán a kőkemencét szétszedték, a salakot eltávolították [18], és az öntvényt vízikalapáccsal tömörítették, majd jó minőségű rúdvassá verték. Akár kasza is készült belőle. Az öntőmesterek járták az országot: a napóleoni háborúk végén Torockóról telepedett [19] ide hámoros. Az 1700-asokban, az istenkasi [20], egykori aranyásó tárnákból kiömlő borvizek közelében már Bodvajban is bizonyítottan üzemelt öntöde [27]. A többi hermányi hámor apránként vízifűrésznek, [21] malomnak adta át a helyét.

3--4. perc

A múlt századi bodvaji műhelyet [22] az örmény származású Zakariás Antal, a képzett bányaszakértő létesítette, Balánbánya [23] tulajdonosa, aki Szentkeresztbányán is [24] részvényes. Mérnökeit Selmecen képezteti, és egész Székelyföldön végeztet geológiai kutatást. Kisbaconi munkása hívja fel a figyelmét Bodvajra, amelynek szomszédságában, Kisbacon györkovácsi kaszálóin a mesemondó Benedek Elek is [25--26] gyakran meg fog fordulni gyerekkorában. A telep Balánbányáról [23] hozza bányász és kohász szakmunkásait, főleg cseheket és felvidéki cipszereket, akik lelkesen állnak majd a forradalom oldalára. A kohó [27--27] ikerfújtatóit a fenti malomtól, a Fenyős-patakból odavezetett, és egy óriási, négyméteres vízikerékre eresztett víz tartja működésben. A víz alább tóba gyűl, majd meghajtja a hámori verő kalapácsait. A kohó előtt öntőcsarnok, mellette lejjebb termékraktár, az Anton-táró bejárata és a meddőhányó. A gyártott szerszámokat Kolozsvárig, Bukarestig, Moldvába viszik a helyi fuvarosok [28] és távolról jött kereskedők. A Nagy Máté-tető oldalában [29] 1848-ban termő szilvafás van. Mindezt id. Máthé Jánostól, Hermány monográfusától tudjuk [30].

4--5. perc

1848-ban Gábor Áron már az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen [31] felajánlja, hogy ágyút önt, de nem veszik komolyan. A Berde Mózes vezetésével [32] lázasan szervezkedő Háromszék [33] a vargyasi Daniel Gáborral [41b], a Székely Nemzeti Múzeum későbbi felügyelő-bizottsági elnökével ellenőrizteti Bodvaj lehetőségeit, rögtön a gyűlés után. A bodvajiaknak Gábor Áron régi ismerősük, üzennek érte. [34] A berecki ezermester [42b] a céhes Kézdivásárhelyen át [35], az egykor talán még a szent koronát is őrző Bálványosvár [36] és a Szent Anna-tó vulkánja alatt jön [37--37], Bükszád felől érkezik, lóháton. Az ágyúk nélkül hadba induló agyagfalvi tábort [31] időközben szétverik, így keveset marad. Sepsiszentgyörgyön megismétli ágyúöntési ajánlatát [34, 33], a sorsdöntő gyűlés ennek hatására mondja ki az önvédelmet. Paranccsal és katonamesteri segítséggel tér vissza Bodvajba, Hermányon át [38--38]. A község temetőjéből kidobolják a célt, és az emberek lelkesen hordják, át a Nagy Máté-tetőn a még szükséges szerszámot, anyagot.

5--6. perc

A fa csőmintához kicsi az 50 collos eszterga, a község malomépítő mesterének padját viszik ki, ez majd Benedek Elek ötéves korában ég el, a malomházzal együtt [27a]. A csöveket lyukasra öntik, a lyuk helyét tartó agyagozott fahengert háromágú vastámasz rögzíti a fenékrészhez [39]. Ez a Gábor Áron-ágyúk ismertetőjele. Nincsenek elég nagy reszelők, Brassóból hoznak [8a], pénzért, kalandok között. Egész Erdővidék csodájukra jár. A szomszéd Füle [40] hámorának tulajdonosa, az olaszteleki Daniel-kastélyban [41a] lakó kormánybiztos elkéri a tekegolyóöntő készítette ágyúgolyó-mintát, és Fülében [40] is beindítja a golyóöntést. A csöveket vízszintesen öntik [39], csúnya, kedves varasbékák, sok panasz lesz még rájuk, de célba találnak, úgy a bodvaji próbán, a malomház fölé [27a], a szentgyörgyi próbán, a szék háza fölött [42], mint Hidvégnél a tűzkeresztségben. Az első két ágyút még Bodvajban felmozdonyozzák [43], más háromra szentgyörgyi harangöntő műhelyben kerül a sor. A Nagy Máté-tetőről beereszkedő ágyúkat és a golyóbist szállító szekereket kötéllel fékezik [38a]. Hermányban megalszanak [38b], és Zalánon át [42a--33] érkeznek Szentgyörgyre. A három Hermányból jött és két Zalánban csatlakozó legény Gábor Áron első kisegítő tüzérei.

6--7. perc

Az első harcok kifulladtával a császáriak feldúlják a fülei hámort [40], majd Bodvajt is. A Bardoc felől érkező katonákról [38c--38a] a hermányiak értesíteni tudják a bodvajiakat, így a még ott levő csöveket időben hó alá rejtik [27c]. Érdekes adalék: a katonák lengyelek, a tisztjeik pedig a nem-magyar mestereket, munkásokat veretik meg, mint árulókat. Sebesültek ugyan vannak, de az egyetlen halott az a szamár, amelyet leütnek, mert megrúgott egy katonát. A gyárat februárban állítják helyre, a szemléző, a csíki Hadi Lap [44] szerkesztője nagyon bizakodó, de a szabadságharc végéig itt már csak golyót öntenek [45]. Gábor Áron július 2-án esik el, a kökösi csatában [46]. A megtorlások idején a környéken, így az Istenkasban [22] is bújkáló honvédek rejtőznek, csatároznak a hatóságokkal, egész az amnesztiáig.

7--8. perc

A bodvaji és fülei hámorok fénykora a szabadságharc után következik. Három évre rá Bodvajnak mészárszéke, italmérése van, kápolnája épül [27b], ahol Szent Antal napján rendeznek búcsút. A hámort felújítják, Orbán Balázs már 21 házat talál, száznál több munkással [20]. Ércét feldolgozni Nagybacon alatt még egy hámort épít a tulajdonos [46a]. Füle elsőnek követi Resicát, és gőzerőre áll át, az erdővidéki szenet hasznosítja [47]. Igazgatója Herbich, aki a Székelyföld első geológiai térképét, egyben az első magyar geológiai szaktérképet is készíti [48]. A fülei hámornak a kiegyezés előtt csaknem ezer alkalmazottja van, rá két évre azonban lelkiismeretlen kezelés, az előnyösebb vasérctelepek kimerülése tönkreteszi. Bodvajt később sorvasztja el [27] a román vámháború, a felelőtlen gazda, majd az idegen kéz érdektelensége. Munkásai jórészt Szentkeresztbányára mennek [24], de a kápolna miseruhái még épen megérik, vastag porréteg alatt, az első világháborút [27]. A két világháború között gazdátlan préda, 1946--51 között termel utoljára, már gőzzel, villanya is van. Ekkor azt mondják, az érctelep kimerült, de a helybeliek ma is úgy vélik, a jelentéstevő mérnökök nem is végeztek vizsgálatot.

8--9. perc

Fülében ma a gépház az egyetlen megmaradt hámorépület [49]. Bodvajban a kohó épülettömege maradt meg [50], ezt 1971-ben megabroncsozták [50a], és ipartörténeti műemléknek nyilvánították. A völgykatlanban vadászházak épültek a miniszterelnöknek, pártvezetőknek. Az olvasztókemence belső terét viszont nem erősítették meg, így később az egész kohó beomlott [27]. A Gábor Áron által már székely harangokból, Kézdivásárhelyen öntött [51], és ugyanott előkerült ágyút a Székely Nemzeti Múzeumból Bukarestbe vitték, és Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen csak másolatai láthatók [51a]. Buda Gyöngyén [1] a siető járókelők pillantást ha vetnek a különös emlékműre, az 1997-ben kiadott, Budapesten készült Székelyföld-térkép első kiadása magát Bodvajt is téves helyen tünteti fel. Az 1971-ben kitakarított bodvaji temető sírköveiről lekopik végleg az egykori bodvaji kántor neve [27d], a Fenyős völgyében és az Istenkasban azonban változatlanul borvizeit álmodja a vulkán [52].

***

A szöveg a száz éve született id. Máthé János (1898--1986) falumonográfiájára épít, és emlékének ajánljuk.

Ezúton köszönjük Salamon Sándor és Kisgyörgy Zoltán segítségét.

[Felvételek]

Mindenütt lehetnek településnév-táblák.

[1] Buda Gyöngye, Gábor Áron emlékmű.

[2] 24 órás zsebóra, mozgó mutatókkal, vagy megfelelő ábra.

[3] Magyarország és Erdély. 1848 november--december. Térkép, nyilakkal. Erdély pacifikálása.

[4] Ua. változott nyilakkal. Windisch-Grätz támadása, Bem hadjárata.

[5] Ágyú(k), SzNM, fényképek is?

[6] E15 nemzetközi út, Szászmogyorós környéke.

[7] Erdővidék, nagytotál, Hargita hátul?

[8] Olt-völgy és Barcaság, Erdővidéktől a Csukásig. Prázsmár környékén.

[8a] Brassó felé.

[9] Hidvég--földvári híd.

[10] Gábor-Áron-ágyú (másolat a Székely Nemzeti Múzeumban).

[11] Kézdivásárhelyi műhely, festmény.

[12] A Hargita közelebbről, a Hatodról, nagytotál.

[13] Gejzírek.

[14] Dobostorta-opál és bodvaji érc (Dénes Istvánnál, Barót).

[15] Vasas konkréciók uo. vagy pl. a Hermány-patakban, Hermány fölött.

[16] Tárna pl. a bibarcfalvi templom mögött vagy Bodvajban.

[17] Bükkösök (Hermányi temetőből), boksák pl. Barót alatt?

[18] Kohósalak, Bodvaj alatt patakban vagy hányón (halmok, Borzas-híddal szemben, Hermány fölött?

[19] Torockó, könyvillusztráció.

[20] Istenkas a Borvíz-patakban (közvetlenül a temető alatt folyik be).

[21] Malom, pl. Kisbaconban, az emlékházhoz vezető hídnál.

[22] Orbán Balázs ábrája Bodvajról.

[23] Balánbánya, ábra Orbánnál.

[24] Szentkeresztbánya, ábra Orbánnál.

[25--26] Benedek Elek-portré, emlékház, mögötte a fenyves felső végétől felfele felvétel.

[27, 27] Bodvaj filmen, kohó.

[27a] Bodvaj, a malomház helye (árok indulása).

[27b] Kápolna helye (tárna és hányó között). Bodvajban öntött tárgyak, kiállítás a múzeumban.

[27c] Kisköves (tkp. Györkovács beömlése).

[27d] Temető, a kántor sírköve, ehhez van ábra is.

[28] Fuvarosok?

[29] Bodvajból (Györkovács felől) Nagy Máté-tető.

[30] Máthé János fényképe.

[31] Agyagfalvi emlékmű, Szacsvay könyvében?

[32] Berde Mózes-portré.

[33] Háromszék székháza Sepsiszentgyörgyön (Megyei Könyvtár).

[34] Gábor Áron-portré.

[35] Kézdivásárhely.

[36] Bálványosvár.

[37--37] Csomád-hegytömeg, Bükszádi-katlan.

[38--38] Magyarhermány a temetőből, szemben Pucora--Törés--Nagy Máté.

[38a] A temetőből, Nagy Máté felé.

[38b] Magyarhermány, a templom előtt.

[38c] Tőgyös-feje, a hermányi alsó faluvégről.

[39] Vázlatrajz, az ágyú metszete.

[40] Fülei hámor, ábra Orbánnál.

[41a] Olaszteleki Daniel-kastély.

[41b] Vargyasi Daniel-kastély.

[42] A szék háza fölött (Újvárosi-kert), a sepsiszentgyörgyi állomáshídról mint Hidvégnél azután.

[42a] Zalán, Pince-tető, Sepsiszentgyörgytől északra.

[42b] Az állomáshídról észak felé.

[43] Felmozdonyozott ágyú, fotó.

[44] A csíki Hadi Lap, ábra.

[45] Ágyúgolyók a múzeumban.

[46] Gyárfás Jenő: Gábor Áron halála.

[46a] A nagybaconi alsó malom, a Barót-p. hídjánál.

[47] Baróti bánya, pl.

[48] A Székelyföld első geológiai térképe.

[49] Fülében a gépház, az egyetlen megmaradt hámorépület.

[50] Bodvajban a kohó épülettömege, archív fotó 1971 előttről.

[50a] 1971 után (48-as kiállítás a múzeumban), vadászházak.

[51] Kilyéni harangláb harangja, az út mellett.

[51a] Gábor Áron Kézdivásárhelyen előkerült ágyúja, archív fotó + ágyúmásolatok.

[52] Borvíz Bodvajban, pl.