menu1_01
menu1_02
menu2_03
menu1_04
menu1_05
menu1_06
menu1_07
b_fej1_01
b_fej1_03 b_fej1_04 b_fej1_05 b_fej1_06 b_fej1_07
b_fej1_08 b_fej1_09 b_fej1_10 b_fej1_11 b_fej1_12
b_fej1_13
lap_04
 
  Borvízországi emlék

(...)
A savanyú forrás 43° 20' keleti hossz és 46° 5' északi szélesség alatt fekszik, 1542 lábnyira a tenger színe fölött, 3/4 órányira (észak felé) a legközelebbi tervezett vasúti állomás Ágostonfalvától, 8 órányi távolban Brassótól, 5 órányira Előpatak fürdőtől, 3 órányira
Tusnádtól, 6 órányira Székely-Udvarhelytől. Az országutak jó karban tartvák, buja, festői változatokban gazdag erdős vidéken vezetnek át, mely történelmi emlékekkel van megrakva.

E vidék savanyú forrásokban szerfölött gazdag. A forráskák néha igen jelentéktelenek, azonban annál számosabb helyeken buzognak föl.

Az erdőfedett hegyloborok Bibarcfalva körül színkörszerűleg emelkednek föl, némelyiket hó is borítja. Érdekesek itt a közelben található természeti ritkaságok és történelmi emlékek, melyeket az idő vasfoga nem pusztított el. Ezek közül vegytani jelentésem előtt csak nehányat akarok fölemlíteni, hogy a vendéget gyönyörködése közben annál több új meg új ritkaság lepje meg.

Forrásunktól délkeletre van a 3744 láb magas “Büdös” nevű hegytömb, mely a Hargitta-hegység Alt folyó által áttört részeül tekinthető. Fent, a magasban találunk egy tölcsérszerű tavat, mely Szanes Anna (így!) tavának neveztetik. E nevezetes helyen azonkívül légbarlangok találhatók, melyekből szénsav és kénegyesületek áramlanak ki. Ugyanitt számos, sajátszerű összetétellel bíró források is fakadnak föl.

Északnyugatra, a Várgyási-völgyben, Homoród Almás mellett van az almási cseppkőbarlang, özönvízelőtti állatok kövületeivel.

Bibarcfalva nevét Tiburctól nyerte, kinek erős vára a 300 ölnyi távolban levő hegyet koronázta; romjai még ma is láthatók. E vár és még két másik, a Bálványos-hegyen utolsó helyei valának a pogányság küzdelmének a kereszténység ellen. Itt szűnt meg véglegesen “Hadúr” imádása.

*

A borhegyi ásványvíz minőleges elemzése:

A víz szín és szagnélküli, kellemes, savanykás ízű, észrevehető idegen utóíz nélkül.

A szállítási palackban, nehány nap múlva a töltés után, drapp színű üledéket képez, mely alig néhány pehely kivételével a palack fenekéhez tapad. A víz pohárba öntéskor erősen gyöngyöz, s a palack nyitvatartása mellett borral vagy citromnedvvel elegyítve, még 24 óra múlva is pezseg.

Hevítéskor belőle hason térfogat szénsavgáz áramlik ki, s főzéskor végre zavarossá lesz, s fehér csapadékot képez. A főtt víz vegyhatása lugalos.

Két meghatározás nyomán ez ásványvíz fajsúlya 17 C° meleg és 758 mm légnyomás mellett 1.002375.

Benne minőleges elemzés alkalmával következő alkatrészeket mutattam ki.

A nemleges testek közül jelen voltak: szénsav, halvany, kénsav, kovasav, vilsav, bórsav, iblany és bűzeny.

A tevőleges testek közül pedig: mész, szikeny, kesreny, hamany, lithium, vas, mangan s némi szerves állomány.

A bórsav oly csekély mennyiségben volt jelen, miszerint meghatározni nem lehetett.

A kénsavat csak a víz tízszeresen tömörített térfogatában határozhattam meg.

Az iblany, bűzeny, vilsav, timföld (Thonerde) és lithium minőleges kimutatása és mennyileges meghatározására 45 font = 25205.4 Grmm víz párlási maradványát alkalmaztam.”

(Molnár János, A borhegyi ásványvízforrás Erdélyben, természettörténelmi és vegytani szempontból, 1871; Molnár Pest városa vegyésze, a m. kir. természettudományi társulat rendes tagja, és Száva Gerő brassói gyógyszerész kívánatára írta meg a kiadvány szövegét)

 
   
lap_11 lap_12 lap_13 lap_14

Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, © Délkeleti Intézet, Digital Studio, sepsiszentgyorgy.info

design: Digital Studio