|
(...)
A savanyú forrás 43° 20' keleti hossz és 46° 5' északi szélesség
alatt fekszik, 1542 lábnyira a tenger színe fölött, 3/4 órányira
(észak felé) a legközelebbi tervezett vasúti állomás Ágostonfalvától,
8 órányi távolban Brassótól, 5 órányira Előpatak fürdőtől, 3 órányira
Tusnádtól, 6
órányira Székely-Udvarhelytől. Az országutak jó karban tartvák,
buja, festői változatokban gazdag erdős vidéken vezetnek át, mely
történelmi emlékekkel van megrakva.
E vidék savanyú
forrásokban szerfölött gazdag. A forráskák néha igen jelentéktelenek,
azonban annál számosabb helyeken buzognak föl.
Az erdőfedett
hegyloborok Bibarcfalva körül színkörszerűleg emelkednek föl, némelyiket
hó is borítja. Érdekesek itt a közelben található természeti ritkaságok
és történelmi emlékek, melyeket az idő vasfoga nem pusztított el.
Ezek közül vegytani jelentésem előtt csak nehányat akarok fölemlíteni,
hogy a vendéget gyönyörködése közben annál több új meg új ritkaság
lepje meg.
Forrásunktól
délkeletre van a 3744 láb magas “Büdös” nevű hegytömb, mely a Hargitta-hegység
Alt folyó által áttört részeül tekinthető. Fent, a magasban
találunk egy tölcsérszerű tavat, mely Szanes Anna (így!) tavának
neveztetik. E nevezetes helyen azonkívül légbarlangok találhatók,
melyekből szénsav és kénegyesületek áramlanak ki. Ugyanitt számos,
sajátszerű összetétellel bíró források is fakadnak föl.
Északnyugatra,
a Várgyási-völgyben, Homoród Almás mellett van az almási cseppkőbarlang,
özönvízelőtti állatok kövületeivel.
Bibarcfalva
nevét Tiburctól nyerte, kinek erős vára a 300 ölnyi távolban
levő hegyet koronázta; romjai még ma is láthatók. E vár és még két
másik, a Bálványos-hegyen utolsó helyei valának a pogányság küzdelmének
a kereszténység ellen. Itt szűnt meg véglegesen “Hadúr” imádása.
*
A borhegyi
ásványvíz minőleges elemzése:
A víz szín
és szagnélküli, kellemes, savanykás ízű, észrevehető idegen utóíz
nélkül.
A szállítási
palackban, nehány nap múlva a töltés után, drapp színű üledéket
képez, mely alig néhány pehely kivételével a palack fenekéhez tapad.
A víz pohárba öntéskor erősen gyöngyöz, s a palack nyitvatartása
mellett borral vagy citromnedvvel elegyítve, még 24 óra múlva is
pezseg.
Hevítéskor
belőle hason térfogat szénsavgáz áramlik ki, s főzéskor végre zavarossá
lesz, s fehér csapadékot képez. A főtt víz vegyhatása lugalos.
Két meghatározás
nyomán ez ásványvíz fajsúlya 17 C° meleg és 758 mm légnyomás mellett
1.002375.
Benne minőleges
elemzés alkalmával következő alkatrészeket mutattam ki.
A nemleges
testek közül jelen voltak: szénsav, halvany, kénsav, kovasav,
vilsav, bórsav, iblany és bűzeny.
A tevőleges
testek közül pedig: mész, szikeny, kesreny, hamany, lithium,
vas, mangan s némi szerves állomány.
A bórsav oly
csekély mennyiségben volt jelen, miszerint meghatározni nem lehetett.
A kénsavat
csak a víz tízszeresen tömörített térfogatában határozhattam meg.
Az iblany,
bűzeny, vilsav, timföld (Thonerde) és lithium minőleges kimutatása
és mennyileges meghatározására 45 font = 25205.4 Grmm víz párlási
maradványát alkalmaztam.”
(Molnár János,
A borhegyi ásványvízforrás Erdélyben, természettörténelmi és
vegytani szempontból, 1871; Molnár Pest városa vegyésze, a m.
kir. természettudományi társulat rendes tagja, és Száva Gerő brassói
gyógyszerész kívánatára írta meg a kiadvány szövegét)
|