menu1_01
menu1_02
menu2_03
menu1_04
menu1_05
menu1_06
menu1_07
b_fej1_01
b_fej1_03 b_fej1_04 b_fej1_05 b_fej1_06 b_fej1_07
b_fej1_08 b_fej1_09 b_fej1_10 b_fej1_11 b_fej1_12
b_fej1_13
lap_04
 
  Otthonos nevezéktan

Emléke régieknek

A kettős elnevezés (nemzetség, faj) Linné óta használatos. A fajt megkülönböztető jelző gyakran a lelőhelyre vagy tudós elődökre utal. A leírók túl hosszú neve, ha a szakirodalomban közismert, mint Croizet és Jobert esetében, rövidíthető. Az erdővidéki és háromszéki 3-4 millió éves, pliocén korú emlősmaradványok (ős hód-, sül-, nyúl-, medve-, mosómedve-, elefánt-, tapír-, orrszarvú-, ló-, szarvas- és disznófélék), köztük az először 1934-ben, a sepsiszentgyörgyi Debren-patakból Kormos által leírt Hypolagus; az 1888-ban Angliában, Dawkins által Ailurusként leírt és 1899-ben a vargyasi, köpeci leletek alapján Schlosser által új, Parailurus nemzetségűre revideált ős mosómedve; valamint az először 1899-ben szintén Köpecről, Schlosser által, de Ursus böckhiként leírt és nemzetségében 1945-ben Kretzoi által Protarctosra revideált faj :

Castor praefiber Dépéret, 1897
Hystrix cf. refossa Gervais, 18
Hypolagus brachygnatus
Kormos, 1934
Protarctos
boeckhi Schlosser (Kretzoi, 1945)
Ursus etruscus Cuvier,1823
Parailurus anglicus Dawkins
(Schlosser, 1899)
Zygolophodon borsoni (Hays, 1834)
Anancus arvernensis (Croiz. et Job., 1818)
Tapirus arvernensis Croiz. et Job., 1828
Dicerorhinus cf. leptorhinus (Cuvier, 1822)
Dicerorhinus cf. Jeanvireti Guérin, 1972
Hipparion cf. malustenense Rad. et Sams., 1967
Muntiacus polonicus Czyzewska, 1968
Metacervocerus cf. pardinensis (Croiz. et Job., 1828)
Sus minor Déperet, 1890

 

Erdővidék az őslények nevében

Az ürmösi Tepe-patak alsó-Jura (Liász, adnéti fáciesz) kori, Ammonites-faunája 140 millió éves. A Jurában, a Plesiosaurusok és Pterodactylusok korában jelennek meg az emlősök, a madarak, a magnóliák (az első zárvatermők) is. A Tepe-pataki új fajok névadói között ott van Felső-Fehér vármegye, a Persányi-hegység, az Olt, Alsórákos és Ürmös községek, a geológus Prinz Gyula és az a Szádeczky Gyula, aki a Székely Nemzeti Múzeum főépületének alapkövére az első kalapácsütést tette, a kolozsvári egyetem rektoraként és az Erdélyi Múzeum-Egyesület képviseletében.

Elsőként innen, Herbich Ferenc által leírt fajok:
Aegoceras tenuicostatum Herbich, 1866
Aegoceras Althii
Herbich, 1866
Aegoceras Albense
Herbich, 1866
Aegoceras Alutae
Herbich, 1866
Phylloceras Persanense
Herbich, 1866
Phylloceras sylvestre
Herbich, 1866

Elsőként innen, Herbich által, de Phyllocerasokként leírt, a Vadász Elemér revideálása értelmében egy új nemzetséghez tartozó fajok:

Rhacophyllites rákosensis Herb. (Vadász, 1907)
Rhacophyllitess ürmösensis
Herb. (Vadász, 1907)
Rhacophyllites (Kochites) aulonotus
Herb. (Vadász, 1907)

Elsőként innen, Vadász által leírt fajok:

Phylloceras hungaricum Vadász, 1907
Phylloceras Szádeczky
Vadász, 1907
Phylloceras Prinzi
Vadász, 1907
Phylloceras infraliasicum
Vadász, 1907
Aegoceras simplex
Vadász, 1907
Arietites raricostatoides
Vadász, 1907
Arietites subrejectus
Vadász, 1907
Arietites pseudospiralis
Vadász, 1907

 
   
lap_11 lap_12 lap_13 lap_14

Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, © Délkeleti Intézet, Digital Studio, sepsiszentgyorgy.info

design: Digital Studio