| |
Özvegy
Csereyné őnagysága, ki a történelem s régészet nagy kedvelője,
azon nemes intentióból, hogy a múlt emlékei iránti kegyelet a népnél
minél inkább fejlődjék, s a történelmi öntudat, a nemzeti becsérzet
a múlt bővebb ismeretéből folyólag ezen rétegben is emelkedjék,
saját udvarházánál igen érdekes múzeumot rendezett be, hogy -- mint
említém -- növelője legyen a műízlésnek, ismertető közege a múltnak
azon vidéken. A múzeum 1875. június elején alakult meg, s magvát
alkotják azon nagybecsű s érdekes tárgyak, melyek a Cserey-család
ősi emlékeit s tulajdonát képezik, melyhez ajándékozások is járultak,
s ma már ezen múzeum gyűjteménye, alig egy év lefolyása alatt 2410
darabból áll, s egész Háromszék büszkesége, s méltán “Háromszéki
múzeum” nevezettel illethetnők, miután legnagyobb részben idevaló
gyűjtésből áll. A múzeum szakavatott berendezése Vasady Gyula tanár
úr érdeme, ki is mint a régészet szakavatott mívelője semmi fáradságot
sem kímél, hogy az a vidéken minél nagyobb érdeket gerjesszen. Minden
tárgyat cédulával látott el, s szakok szerint berendezve állványokon
helyezett el.
A múzeum birtokába jutott 1875. június 1-jétől 1876. május végeig:
48 darab porcelán és üveg tárgy; 42 darab szövetnemű tárgy; 21 darab
bőrféle tárgy; 8 darab csont, 43 darab fa, 62 darab réz, ólom, bronz
és vas tárgy. Kép s különböző alakú tárgy van 31 darab, természetrajzi
és orvosi tárgy 361 darab; ezüst és arany 40 darab; különféle tárgy
48 darab. Érem s régi pénz van 377 darab. Könyv van 766 kötet (VNGy),
kézirat 563 darab; összesen 2410 darab (VNGy).
A múzeum nevezetesebb példányait képezik: kőkalapácsok, hamvvedrek,
urnák, római téglák és épületkövek, különböző erdélyi kolóniákból.
Egy tatár vezér zabolája 1661-ből. Kiss Ernő magyar tábornok dísznyerge
és nyeregtakarója 1848-ból. Barcsay Ákos erdélyi fejedelem órája
1650-ből. Bocskay István fejedelem órája 1606-ból (hibás, VNGy).
Apaffy Mihály nagy billikoma 1690-ből. Macskási tábornok selyem
abrosza 1702-ből. Basa Tamás elnöki támlásszéke és könyvállványa
1642-ből. Vass kancellár keresztpárnája 1799-ből. Tillier őrnagyné
legyezője, báli cipője és tekercsnek való hajfésűje 1723-ból, gróf
Ferráthy családi pecsétnyomója 1668-ból. Szentkatolnán lelt 6 aranygyűrű
s ezüstöv 1660-ból. A kézdivásárhelyi református templom régi perselye
1630-ból. A szebeni takács céh kelyhe (VNGy) 1754-ből. Szilágyi
Rákhel pénzládája 12 (VNGy) retesszel 1702-ből. Abdul Medzsin házi
asztala 10 000 darabból összerakva, török betűkkel. Nehány celták.
Barabás Mari menyasszonyi arany főkötője 1660-ból.
Ezeken kívül itt őriztetik: Cserey Mihálynak sajátkezűleg írt históriája;
Barabásnak “Erdély
története” című munkája eredeti kéziratban. Bethlen Farkas históriája
magyar, latin kéziratban. Huszti: “Ó
és Új Dácia”, kéziratban. Expositiones diversae 1704-ből, kézirat.
Historia regni Hungariae X. Y. 1526, kézirat. Physica generalis,
kézirat. Statuta Jurium municipalium Saxonum in Transylvania 1779,
kézirat. Ezen írott régi könyvemlékeken kívül nagyon érdekesek még
az itt található oklevelek, kéziratok is, melyeknek legnagyobb része
fejedelmi aláírással van ellátva. Találtatik egy kézirat Basta aláírásával
is.
Ezen jeles múzeum hírnevének az is nagy érdekességet kölcsönzött
a vidéken, hogy itt volt kiállítva egy 400 éves natronizált hulla,
mely Petőfalván találtatott, s a múlt év november havában az erdélyi
múzeumnak lett beküldve Kolozsvárra. Az imecsfalvi múzeum, hogy
mily érdekeltséget keltett rövid fennállása óta is már maga iránt,
mutatja azon körülmény, hogy 8 hónap lefolyása alatt több mint 1115
egyén szemlélte meg, kiknek legnagyobb része megjelenését névaláírásával
is megörökíté. Ismertetésünket azon hő óhajjal zárjuk be, hogy adjon
Isten sok ily derék úrnőt s lelkes honleányt az édes hazának, mint
Csereyné őnagysága.
(Imecsfalvi múzeum Háromszéken Erdélyben Miletztől. In:
Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi
és Régészeti Társulat Közlönye. 1876. júl. (III. f.), 161--162.
A múzeum első ismertetése. Vasady a saját példányán több adatot
kijavított (VNGy), itt a javított adatok szerepelnek.)
|