Özvegy Csereyné őnagysága, ki a történelem s régészet nagy kedvelője, azon nemes intentióból, hogy a múlt emlékei iránti kegyelet a népnél minél inkább fejlődjék, s a történelmi öntudat, a nemzeti becsérzet a múlt bővebb ismeretéből folyólag ezen rétegben is emelkedjék, saját udvarházánál igen érdekes múzeumot rendezett be, hogy -- mint említém -- növelője legyen a műízlésnek, ismertető közege a múltnak azon vidéken. A múzeum 1875. június elején alakult meg, s magvát alkotják azon nagybecsű s érdekes tárgyak, melyek a Cserey-család ősi emlékeit s tulajdonát képezik, melyhez ajándékozások is járultak, s ma már ezen múzeum gyűjteménye, alig egy év lefolyása alatt 2410 darabból áll, s egész Háromszék büszkesége, s méltán Háromszéki múzeum” nevezettel illethetnők, miután legnagyobb részben idevaló gyűjtésből áll. A múzeum szakavatott berendezése Vasady Gyula tanár úr érdeme, ki is mint a régészet szakavatott mívelője semmi fáradságot sem kímél, hogy az a vidéken minél nagyobb érdeket gerjesszen. Minden tárgyat cédulával látott el, s szakok szerint berendezve állványokon helyezett el.

A múzeum birtokába jutott 1875. június 1-jétől 1876. május végeig: 48 darab porcelán és üveg tárgy; 42 darab szövetnemű tárgy; 21 darab bőrféle tárgy; 8 darab csont, 43 darab fa, 62 darab réz, ólom, bronz és vas tárgy. Kép s különböző alakú tárgy van 31 darab, természetrajzi és orvosi tárgy 361 darab; ezüst és arany 40 darab; különféle tárgy 48 darab. Érem s régi pénz van 377 darab. Könyv van 766 kötet (VNGy), kézirat 563 darab; összesen 2410 darab (VNGy).

A múzeum nevezetesebb példányait képezik: kőkalapácsok, hamvvedrek, urnák, római téglák és épületkövek, különböző erdélyi kolóniákból. Egy tatár vezér zabolája 1661-ből. Kiss Ernő magyar tábornok dísznyerge és nyeregtakarója 1848-ból. Barcsay Ákos erdélyi fejedelem órája 1650-ből. Bocskay István fejedelem órája 1606-ból (hibás, VNGy). Apaffy Mihály nagy billikoma 1690-ből. Macskási tábornok selyem abrosza 1702-ből. Basa Tamás elnöki támlásszéke és könyvállványa 1642-ből. Vass kancellár keresztpárnája 1799-ből. Tillier őrnagyné legyezője, báli cipője és tekercsnek való hajfésűje 1723-ból, gróf Ferráthy családi pecsétnyomója 1668-ból. Szentkatolnán lelt 6 aranygyűrű s ezüstöv 1660-ból. A kézdivásárhelyi református templom régi perselye 1630-ból. A szebeni takács céh kelyhe (VNGy) 1754-ből. Szilágyi Rákhel pénzládája 12 (VNGy) retesszel 1702-ből. Abdul Medzsin házi asztala 10 000 darabból összerakva, török betűkkel. Nehány celták. Barabás Mari menyasszonyi arany főkötője 1660-ból.
Ezeken kívül itt őriztetik: Cserey Mihálynak sajátkezűleg írt históriája; Barabásnak
Erdély története” című munkája eredeti kéziratban. Bethlen Farkas históriája magyar, latin kéziratban. Huszti: Ó és Új Dácia”, kéziratban. Expositiones diversae 1704-ből, kézirat. Historia regni Hungariae X. Y. 1526, kézirat. Physica generalis, kézirat. Statuta Jurium municipalium Saxonum in Transylvania 1779, kézirat. Ezen írott régi könyvemlékeken kívül nagyon érdekesek még az itt található oklevelek, kéziratok is, melyeknek legnagyobb része fejedelmi aláírással van ellátva. Találtatik egy kézirat Basta aláírásával is.

Ezen jeles múzeum hírnevének az is nagy érdekességet kölcsönzött a vidéken, hogy itt volt kiállítva egy 400 éves natronizált hulla, mely Petőfalván találtatott, s a múlt év november havában az erdélyi múzeumnak lett beküldve Kolozsvárra. Az imecsfalvi múzeum, hogy mily érdekeltséget keltett rövid fennállása óta is már maga iránt, mutatja azon körülmény, hogy 8 hónap lefolyása alatt több mint 1115 egyén szemlélte meg, kiknek legnagyobb része megjelenését névaláírásával is megörökíté. Ismertetésünket azon hő óhajjal zárjuk be, hogy adjon Isten sok ily derék úrnőt s lelkes honleányt az édes hazának, mint Csereyné őnagysága.

(Imecsfalvi múzeum Háromszéken Erdélyben Miletztől. In: Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye. 1876. júl. (III. f.), 161--162. A múzeum első ismertetése. Vasady a saját példányán több adatot kijavított (VNGy), itt a javított adatok szerepelnek.)

 

Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, © Délkeleti Intézet, Digital Studio, sepsiszentgyorgy.info

design: Digital Studio