„Az erdők önmagukért csodálatra méltók. Számomra olyan lélekemelő erővel bírnak, ami a legvarázslatosabb helyekké teszi őket a földön.” (Jane Goodall)

A Sepsiszentgyörgy közeli erdőkben is ébred már a természet.

Rétyi Nyír és Uzon-szentivánlaborfalvi tavak természetvédelmi terület (Mestecănișul de la Reci - Natura 2000 / ROSCI0111)

2019. március 10.

Sepsiszentgyörgytől mintegy másfél órányi autóútra, a Brassó megyei Mirkvásártól másfél kilometere található egy Európában egyedülálló, csodálatos tölgyfás legelő, melyen élő tanúként évszázados tölgyek őrzik a tájat. Itt csodálhatjuk meg az ország egyik legöregebb, több mint kilencszáz éves tölgyfáját, a „Kárpátok öregét” is.

A Veresvíz tőzegláp Kovászna megye észak-keleti részén, a Nemere-hegységben, a Veresvíz-patak mentén 990-1030 m tengerszint feletti magasságban található védett terület.

A Csomád–Bálványos Natura 2000 területen - Bálványosfürdő felett, a Grand Hotel Bálványos közelében - majdnem közvetlenül az út mellett található az Apor lányok feredője.

Az Apor lányok feredője – vagyis a Timsós-fürdők – kis területén nyolc különböző ásványvizet találunk. Apró, hamuszínű vagy fehéres források bugyognak itt, igazi világritkaságról van szó, hiszen ilyen források Európában sehol máshol nem találhatók.

2016. szeptember 18.

2016 szeptember közepén, a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területén [1]  található sziklaszorost barangoltuk be. A szorost Vargyas felől közelítettük meg, és a patakmeder mentén, a homoródalmás felőli végéig jártuk be.

 2015 május végén, a Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület [1] egyik, számomra még ismeretlen részét barangoltuk be. A szorost Hargita megyéből Kirulyfürdő- Lövéte- Homoródalmás vonalon közelítettük meg.

A 2015-ös év második napján a Sepsiszentgyörgy közelében található, Pacé néven ismert erdőrészen néztük meg közelebbről a fehér csend birodalmát. A Libacsárda fölötti részen, a piros és sárga turistajelzést követve, egy könnyed útvonalat választottunk a kora délutáni sétához. Az erdőben absztrakt kép tárult elénk, melyet a fehér hó és a sötét fatörzsek alkottak.

A Bodoki-hegység Bodokhoz közel eső - számomra eddig ismeretlen - részén jártunk. Amint kiértünk a faluból, az erdő szélét megközelítve felfelé kapaszkodtunk, visszanézve megragadott a lenyűgöző panoráma. Az előtérben Bodok, Zalán és Oltszem, a háttérben a Nagy-Murgó kúpja látszik, mögötte a Hargita-hegység vonulata tör az ég felé.

2014. március 22.

A sepsiszentgyörgyiek egyik legkedveltebb kirándulóhelyére, a Sugásfürdő felé vezető út mentén található Erős oldalhoz látogattunk, hogy lencsevégre kaphassuk a tavasz ébredését.

A Háromszéki-havasok Ozsdola fölött
Forrás-feje, 1150 m

Rétyi Nyír Természetvédelmi terület
2013. október 23.

Csomád-Bálványos természetmegőrzési terület
Kód: ROSCI0037

Mohos tőzegláp - Szent Anna-tó természetmegőrzési terület
Kód: ROSCI0248

2013. július 3.

Kommandó 1017 méteres tengerszint feletti magasságával Kovászna megye legmagasabban fekvő települése, Kézdivásárhelytől 32 kilométerre, a Háromszéki-havasokban, a Nagy-Bászka völgytágulatában található.

Ika vára - Malom feredő, Csernáton
2013. június 29.

Háromszéki Magyarok Emlékparkja. 

A címben szereplő megnevezést Orbán Balázs használta a Rétyi Nyírrel kapcsolatosan. Mielőtt elindulnánk túrázni szólok, hogy a magas hegyet kedvelőknek nem ajánlom a túrát. Nem másért, de sziklát, hegyet csak a távolban lehet látni. Ám annak, aki a természetben szeret sétálni, állatokat, növényeket figyelni, de nem „csípi" az emelkedőket, annak a Rétyi Nyír a legjobb hely amelyet meglátogathat. Bármelyik évszakban.

A címben szereplő megnevezést Orbán Balázs használta a Rétyi Nyírrel kapcsolatosan. Mielőtt elindulnánk túrázni szólok, hogy a magas hegyet kedvelőknek nem ajánlom a túrát. Nem másért, de sziklát, hegyet csak a távolban lehet látni. Ám annak, aki a természetben szeret sétálni, állatokat, növényeket figyelni, de nem „csípi" az emelkedőket, annak a Rétyi Nyír a legjobb hely amelyet meglátogathat. Bármelyik évszakban.

2013. április 15.

A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő növényfaj. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.

Háromszéki Panorámák – Sepsiszentkirály; Óriás-pincetető; Lisznyó, Bikfalva; Bodok hegység; Ikafalva; Középajta, Sepsiszentgyörgy, Árkos, Komolló, Rétyi Nyír, Erdővidék.

Bodok

Sepsiszentgyörgytől 10 kilométerre északra, az Olt folyó völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik. Innen írták le a legszemléletesebben a székelység belső társadalmi tagolódásának a lényegét. Száz évvel a jobbágyság felszámolása után a települést még mindig két nagyon különböző mentalitás, értékrend uralta. A jobbágyszármazásúak gondolkozásának központjában a "még egy kicsi földet vásároljak" elve állt, a szabad székelyektől származókéban a "tanítassam a gyermekem". A szomszéd Zalánból maradtak fenn a legrégibb székely falutörvények.

Réty

Sepsiszentgyörgytől 12-km-re keletre, a Feketeügy folyó mentén terül el. Neve a közeli természetvédelmi területnek, a Rétyi-nyír egy részének köszönhetően ismert. Réty nagy múltú fúvószenekarát nem csak a megye területén ismerik. A településnek középkori temploma és két műemlék kúriája van. Az idecsatolt Komolló mellett a rómaiak építettek katonai tábort, a keletre húzódó Rétyi-nyír kora-középkori töltésvonulatát neve alapján bolgár-szlávok emelhették (Homárka vagy Csörszárok - előbbi törökül homoktöltés, utóbbiban a csort szláv nyelveken ördögöt jelent).

Sepsiszentgyörgytől tíz kilométerre található román ajkú település. Az 1800-as években a település az itt felszínre törő ásványvizeknek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult, sokáig Erdély és a Bánság Herkulesfürdő és Borszék mellett legkorszerűbb, legkeresettebb fürdőhelye volt. Egyik ásványvizét egy időben vastalanítás után újrasavazás nélkül palackozták, annyira magas volt a szénsavtartalma. Ma is itt működik az ország egyetlen olyan kórháza, ahol az izomsorvadásban szenvedőket kezelik. Községközpontja az élő népművészetéről (textília, írott tojás) híres, három nemzetiségű Árapatak. Ezek a települések nem a Székelyföldhöz, hanem az ún. Székföldhöz tartoztak. Szép kilátás nyílik az Olt mentéről az Erdélyi-havasokra.

Árkos

Sepsiszentgyörgy északi szomszéd települése. Az itt található Szentkereszti-kastély ma egy Művelődési Központnak, valamint a Shakespeare közép- és kelet-európai hatását szemléltető ún. Shakespeare-háznak és a 2003-ban megnyitott Istálló Galériának ad otthont. A kastélyt körülölelő park arborétum, ritka fákkal és hangulatos mesterséges tóval, szoborparkkal. Ugyancsak itt az  Európai Tanulmányi Központ  épülete értekezletek, nyári táborok, előadások színhelye. A falu központjában található 17. századi templomvár az unitáriusoké.

A megye aktív lakossága 100 000 fő, a tanulók száma 50 000. Románia minden száz lakosából egy él itt. A demográfiai adatokat a megye földrajzi sajátosságai magyarázzák. A középhegység övezte, bükkösök és fenyvesek által tarkított, gazdag vadállománnyal és erdővagyonnal rendelkező vidék igazi jövője a turizmus lehet.

A Tusnádfürdõ vonzáskörébe tartozó Szent Annta-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai.

Gyalogosan Tusnádfürdõrõl jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felõl Bálványosfürdõt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyrõl érkezve Bixadon keresztül vezet műút a tóig.

A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörû látvány tárul az ideérkezõ elé, majd a mûúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva.

Sepsiszentgyörgytől pár száz méterre már összefüggő erdőségeket találunk, a Baróti – hegységben járunk. A túraúthálózat elég sűrű, és aránylag jól követhető, bár vannak helyek, ahol nem történt még meg a jelzések felújítása, vagy az erdőkitermelés miatt tüntek el a jelzések. Elsősorban az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki osztálya foglalkozik ezek festésével, karbantartásával, de más szervezetek is – Romániai Magyar Cserkészszövetség, Nemere Természetjáró kör, Alpinsport Egyesület – kiveszik részüket az útvonalak rendezéséből.

Háromszék tájfelszíne nagyon változatos. Északi részét összefüggő hegykoszorú övezi, északnyugaton a Persány hegység, északon a Dél-Hargita, keleten a Háromszéki havasok magaslanak az Olt lapálya és a patakok fölé. Ezekből déli irányba leágaznak a Baróti és a Bodoki hegység erdő borította gerincei.