Újabb aggasztó, ám jogilag rendkívül tanulságos fejezetéhez érkezett a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés ügye. Az Európai Unió Törvényszéke előtt zajló perben az Európai Bizottság egy olyan viszonválaszt nyújtott be, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a részvételi demokrácia és a jogbiztonság elvét. A tét már nemcsak a székelyföldi és más európai kisebbségi régiók sorsa, hanem az a több mint egymillió aláírás, köztük rengeteg háromszéki polgár akarata, amit Brüsszel most egy utólagos, szűkítő értelmezéssel próbál zárójelbe tenni. Alább Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének hivatalos közleményét olvashatják a fejleményekről.
Utólag korlátozható egy sikeres európai polgári kezdeményezés tartalma?
A Nemzeti Régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervezői megkezdték az Európai Bizottság viszonválaszának elemzését az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő perben.
A dokumentum tanulmányozása során egy különösen fontos kérdés került előtérbe.
A Bizottság védekezésének egyik alapja az, hogy a kezdeményezés 2019-es nyilvántartásba vételéhez egy olyan értelmezést kapcsol, amely szerinte meghatározza, hogy miről szólt valójában a kezdeményezés. Ez az állítás már a megtámadott közleményben is megjelent, amelyben a Bizottság közölte a szervezőkkel, hogy nem kezdeményez jogszabályt, és semmilyen intézkedést nem kíván hozni a nemzeti régiók érdekében. Ezzel szemben a most kiadott viszonválasz keményebben fogalmaz, azt állítva, hogy „a szervezők nem hivatkozhatnak arra, hogy a határozatban nem szerepelt a korlátozás”.
A szervezők szerint azonban ezzel kapcsolatban alapvető probléma merül fel.
A Bizottság 2019-ben nyilvántartásba vette a Nemzeti Régiókért indított kezdeményezést. A határozat nem arról szólt, hogy a kezdeményezést csak részben veszi nyilvántartásba, és nem figyelmeztette a szervezőket arra sem, hogy a hozzáfűzött értelmezés később a kezdeményezés tartalmát meghatározó jogi korlátozásként fog szolgálni.
A kérdés nem az, hogy a Bizottság 2019-ben adott egy értelmezést, hanem az, hogy akkor ezt nem úgy közölte, mint egy megtámadható korlátozást, most viszont úgy hivatkozik rá, mintha az lett volna.
Ez a kérdés nemcsak a szervezőket érinti, hanem azt a több mint egymillió európai uniós polgárt is, akik aláírásukkal támogatták a kezdeményezést.
Joggal merül fel a kérdés: pontosan mire adták támogatásukat az európai polgárok? Arra a kezdeményezésre, amelyet a szervezők eléjük tártak, vagy egy olyan szűkítő értelmezésre, amelyről a túlnyomó többségük nem is tudhatott?
A Nemzeti Régiók kezdeményezése nyolc tagállamban teljesítette az érvényességhez szükséges küszöbértékeket, és az Európai Unió történetének egyik legsikeresebb alulról szerveződő polgári kezdeményezésévé vált.
A szervezők meggyőződése szerint az európai polgári kezdeményezés intézménye csak akkor őrizheti meg hitelességét, ha az európai polgárok támogatását nem lehet utólag olyan értelmezésekkel korlátozni, amelyekről sem a szervezők, sem az aláírók nem kaptak egyértelmű tájékoztatást. Az Európai Bizottság viszonválasza nem pusztán a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést érinti, hanem az európai polgári kezdeményezés intézményének jogbiztonságát és a részvételi demokrácia egészét. A vita immár nem csupán arról szól, hogy a Bizottság milyen döntést hozott 2025-ben, hanem arról is, hogy milyen feltételek mellett gyakorolhatják az európai polgárok a részvételi demokráciához fűződő jogaikat.
A szervezők a jogi képviselőjükkel együtt folytatják a Bizottság viszonválaszának elemzését, és a megfelelő időben tájékoztatják a nyilvánosságot az ügy további fejleményeiről.
Marosvásárhely, 2026. június 17
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke,
a Nemzeti Régiókért indított európai polgári kezdeményezés képviselője
