Kovászna, Hargita és Maros megye közös kulturális örökségét és alkotói sokszínűségét állította középpontba a XVII. Székelyföld Napok. Az 2026. október 9–18. között zajló rendezvénysorozat a hagyományos és kortárs művészetek találkozásán keresztül teremtett kapcsolatot a három megye közösségei között. A 2026-os kiadás koordinátori feladatait Kovászna megye látta el. Az idei mottó, az „Örökségből jövő” arra irányította a figyelmet, hogy kulturális örökségünk nem lezárt múlt, hanem a jelenben is alakítható érték, amelyből a következő nemzedékek építkezhetnek.
Éledő hagyományok és kortárs művészet: Megyei összefogással zajlott a rendezvénysorozat
A Székelyföld Napok tizenhét éve teremt közös kulturális teret Kovászna, Hargita és Maros megye intézményei és közösségei számára. Az együttműködés az évek során túlnőtt az egymást követő rendezvények keretein. Olyan kapcsolatrendszerré vált, amelyben a helyi kezdeményezések egy tágabb székelyföldi közösség részévé válhatnak, a különböző térségek pedig egymás kulturális értékeiből is meríthetnek.Az idei rendezvénysorozat központi gondolata ezt a kapcsolatot értelmezte tovább. Az örökség megőrzése ugyanis nem merülhet ki a múlt értékeinek változatlan fenntartásában. Ahhoz, hogy valóban a közösségi élet részévé váljon, minden nemzedéknek meg kell találnia hozzá a saját kapcsolódási pontjait. A hagyomány ebben az értelemben nem a változás ellentéte, hanem annak egyik lehetséges kiindulópontja. A XVII. Székelyföld Napok programjai ezt a szemléletet tették érzékelhetővé a történelmi emlékezettől a kortárs művészeti kezdeményezésekig.
Baróton nyitották meg a XVII. Székelyföld Napokat
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját október 9-én, a 32. Erdővidéki Közművelődési Napok kiemelt eseményeként tartották Erdővidék Múzeumában. Az alkalomnak külön jelentőséget adott, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnökei együtt vettek részt a megnyitón. A megnyitó központi eseménye a Miniatűr történelem – Erdély története az őskortól a második világháborúig című, jelentősen kibővített kiállítás bemutatása volt. A részletgazdag diorámák és kézzel festett figurák Erdély történelmének meghatározó korszakait elevenítik meg. Az ünnepi események dr. Deák István erdőmérnök és vadászati szakíró hagyatékából rendezett trófeakiállítás megnyitásával folytatódtak, majd a múzeum falán emléktáblát avattak a baróti születésű szakember tiszteletére.
Erdély történelme miniatűrökben – A XVII. Székelyföld Napok megnyitója Baróton
Kovászna megye: 33 település, 46 rendezvény
A 2026-os Székelyföld Napok koordinátoraként Kovászna megye kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a kulturális programok a kisebb településekre is eljussanak. A megye 33 településén 46 esemény valósult meg, összesen több, mint 3000 érdeklődő részvételével.
A programkínálatban tíz gyermek- és öt felnőttkoncert, öt bábszínházi előadás, öt kiállítás és öt vetített képes előadás is helyet kapott. Néptánc- és színházi produkciók, író-olvasó találkozók, rendhagyó történelemóra és közösségi rendezvények tették teljessé a kínálatot.
A gyermekek megszólítása hangsúlyos szerepet kapott. A zenés és bábszínházi előadások a mesék világán keresztül teremtettek kapcsolatot a legfiatalabb közönséggel, miközben a népzenei és kézműves programok a hagyományok közvetlen megtapasztalását tették lehetővé.
A kiemelt események között szerepelt a Történelem filmtükörben című közönségtalálkozó Bán Mór íróval, amelynek Sepsiszentgyörgy és Barót adott otthont. A beszélgetések a történelmi ismeretek átadásának lehetőségeit és a fiatalok történelem iránti érdeklődésének felkeltését állították középpontba.
A rendezvénysorozat részeként zajlott az 5. Kaptár dokumentumfilm-szemle is, amelynek vetítései Kovászna megye több településére eljutottak. A 24 versenyfilm közül Szabó Attila Erdők nélkül nincs Erdély című alkotása nyerte el az első díjat. A szemle a dokumentumfilmek értékmegőrző szerepe mellett a kulturális hozzáférés jelentőségére is ráirányította a figyelmet.
A három megye közötti együttműködés jegyében Kovászna megye Hargita megye különböző térségeibe is eljuttatott produkciókat. Csíkmadarason a Tekergők együttes, Borszéken a Folker együttes lépett fel, Parajdon pedig a Tekergő Hangszermúzeum interaktív foglalkozását mutatták be. Marosvásárhelyen Nagy Adél, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola oktatója és tanítványai népi díszítőművészeti kiállítással kapcsolódtak be a rendezvénysorozatba.
Hargita megye: élő hagyományok és kortárs értelmezések
Hargita megye kulturális intézményei a térség hagyományainak bemutatása mellett a kortárs művészetek és a közösségi kezdeményezések számára is teret biztosítottak.
A Hargita Megyei Kulturális Központ partnereivel együttműködve 11 településen, 25 helyszínen, 33 rendezvényt valósított meg, több mint 5000 résztvevővel. A programok között szerepelt a XIV. Csíkszéki Mézfesztivál, az I. Kárpát-medencei Passió-találkozó, a tusnádfürdői gyermeknéptáncfesztivál, valamint a csíkvacsárcsi műkedvelő színjátszók találkozója.
A Csíki Székely Múzeum kiállításai és tárlatvezetései a történelmi és művészeti örökség megismerésére kínáltak lehetőséget. A Hargita Megyei Kulturális Központ az 5. Kaptár dokumentumfilm-szemléhez is kapcsolódott: négy tanintézmény 320 diákja számára szervezett filmvetítéseket, emellett közönségtalálkozóval egybekötött bemutatót is tartott.
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont udvarhelyszéki programjai az épített örökség megőrzését és a helyi közösségek értékeinek bemutatását helyezték előtérbe. A máréfalvi Nyitott kapuk, élő örökség emlékkonferencia Kovács Piroska örökségvédő munkássága előtt tisztelgett. A Márton Áron püspök születésének 130. évfordulójára létrehozott vándorkiállítás Kézdivásárhelyen és Bereckben is bemutatkozott.
A kortárs művészeti kínálat egyik különleges eseménye a Szimmetriák és székelyek – hangfestmények című audiovizuális koncert volt, amely Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Gyergyószárhegyen is látható volt. Zsigmond Aranka képzőművész alkotásai Cári Tibor zeneszerző műveivel és Dávid Anna hegedűjátékával kapcsolódtak össze, új megközelítésben téve átélhetővé a székely kulturális örökséget.
Gyergyószéken 20 kulturális esemény valósult meg. A programok között Elekes Gyula tűzzománc-művész kiállítása, Kisné Portik Irén néprajzkutató előadása és a Gyergyói népzene arcai című tárlat is szerepelt. A gyermekek számára a Halvirág Bábszínház előadásai kínáltak kulturális élményt, míg a szárhegyi káposztafesztivál a helyi hagyományok közösségteremtő szerepét erősítette.
Maros megye: kulturális intézmények és új találkozási formák
Maros megyében 22 rendezvény valósult meg a Székelyföld Napok keretében, elsősorban Marosvásárhely kulturális intézményeinek közreműködésével.
Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház a Prémszakáll és Torzonborz című mesejáték premierjével kapcsolódott be a programsorozatba. A Maros Művészegyüttes Mátyás király álruhái című táncelőadásával várta a gyermekeket, a néptánchagyományt pedig további együttesek fellépései is képviselték.
A Teleki Téka a Mohács 500 és a Reformkor könyvei című kiállításokkal, a Maros Megyei Múzeum pedig múzeumpedagógiai foglalkozásokkal gazdagította a kínálatot.
Október 15-én, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában adták át a három megye közös kitüntetését, az Orbán Balázs-díjat. Az elismerésben idén dr. Bernád Rita-Magdolna levéltáros, Bocskay Vince szobrászművész és Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója részesült, akik több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Székelyföld történelmi, szellemi és művészeti örökségének megőrzéséhez és gyarapításához.
Orbán Balázs-díj átadása 2026 – Elismerés Székelyföld kulturális és szellemi örökségének megőrzéséért
A rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye a Kultúrpalota október 18-i rendhagyó programja volt. A látogatók a megszokott múzeumi keretektől eltérő módon ismerkedhettek meg az épület kulturális értékeivel. A Marosvásárhelyi Művészeti Szaklíceum diákjai és tanárai, valamint a közreműködő művészek a felfedezés és az aktív részvétel lehetőségét helyezték előtérbe.A természeti örökség megismerésére is lehetőség nyílt: a Salvamont Hegyimentőszolgálat szervezésében közel száz résztvevő teljesítette az Istenszékére vezető gyalogtúrát.
A közös örökség jövőformáló ereje
A XVII. Székelyföld Napok ismét megmutatta, hogy a kulturális örökség megőrzése nem választható el annak közösségi megélésétől. A történelmi kiállítások a múlt megértését segítették, a hagyományőrző programok a nemzedékek közötti tudásátadást szolgálták, míg a kortárs művészeti kezdeményezések új értelmezési lehetőségeket nyitottak.
A rendezvénysorozat egyik legfontosabb eredménye a három megye közötti kulturális kapcsolatok erősítése volt. A programcserék révén a helyi alkotók más térségek közönségéhez is eljutottak, a kisebb települések pedig olyan kulturális élményekkel gazdagodhattak, amelyekhez a mindennapokban ritkábban férnek hozzá.
Az „Örökségből jövő” mottó így a rendezvénysorozat egészében nyert valódi tartalmat.
Arra emlékeztetett, hogy a múlt értékei akkor maradnak élők, ha nemcsak megőrizzük, hanem a jelen részévé tesszük őket. Székelyföld kulturális jövője ebben a folyamatban formálódik: a közös örökségből, az egymást erősítő közösségek munkájából és abból az alkotói nyitottságból, amellyel minden nemzedék hozzáteszi a maga értékeit. A XVII. Székelyföld Napok eseményeiről készült fényképes beszámolók a rendezvénysorozat Facebook-oldalán tekinthetők meg. (Közlemény)
