Kezdetek

1848. 11--12.: Háromszék, bár reguláris katonáinak jelentős részét nélkülözi, mert azok már ősz elejétől a Délvidéken harcolnak, leköti az Erdélyt különben pacifikált, a debreceni kormány ellen készülő császári erőt, és ezzel megmenti a magyar szabadságharcot. 1849. 06. 19.: Orosz intervenció Erdélyben, Lügyersz nyolc napot ad a székelyföldi katonai ellenállás felszámolására, két hetet összesen az Alföldre kijutni; ezzel szemben Tuzson, Bem utóvédje 08. 01-jén még a Nyergestetőt védi (Zsibónál, 11 nappal Világos után teszik csak le a fegyvert, vagy szélednek szét).

1875. 06.: Özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília (akinek testvére Kufstein áldozata) és Vasady Nagy Gyula (az első magyar örmény nyelvtan szerzője) megalapítja az első máig magyar, folytonosan és önálló intézményként működő, regionális gyűjtőkörű, széles szakmai spektrumú vidéki múzeumot. 1876. 12. 24.: Harmadik alapítója maga Kossuth, azzal, hogy 1848--49-ért az egész székelység új intézményének adományozza az 1848-as Magyar Katonai Érdemrend Bemtől visszakerült csillagjelvényét, amelyet Bemen kívül (aki az erdélyi hadjáratért nyerte), csak Görgeynek ítéltek oda, Buda visszavételéért. A múzeumi anyag erre fel sokszorozódik meg rövid idő alatt, másrészt ezért lesz célja és neve 1877. 03. 10-től Székely Nemzeti Múzeum. 1879-tõl formailag is a székelység közös tulajdona, Sepsiszentgyörgyön, és időszakok állami támogatását vagy szélsőséges centralizációját leszámítva székely megyék, a város, egyéb helyi források tartják fenn.

1881--1889: Nagy Géza múzeumőrsége, a korszerű múzeum megteremtése -- 1889-ben visszatér a Nemzeti Múzeumba (1902-től igazgató-őre). Forrásközlés az általa szerkesztett helyi sajtóban, a gelencei középkori falképek feltárásának a kezdete, az 1885-ös, első magyarországi (időszakos) skanzen székely háza.

1900: Az Erdélyi Múzeum és a SzNM a párizsi világkiállításon (128, ill. 95 tárgy). László Ferenc meteorológiai állomása már két éves Sepsiszentgyörgyön.

1901: Dr. László Ferenc múzeumőr.

Szakadékok a hírnév útján (1901--1920)

1906, 1908: Csutak Vilmos igazgató-választmányi tag, majd múzeumőr. A nagy páros felállt.

1907--25: László Ferenc régészeti kutatásaival a SzNM az európai régészet egyik jelentős intézménye.

1911--12: A Múzeum saját, új épületegyüttese (tervező: Kós Károly). László első lépései az állandó skanzen létrehozására, ill. a kapuk megvásárlása és felállítása.

1916. 08. 28.: Sepsiszentgyörgy kiürítése (román betörés).

1916. 09. 17--23.: Tzigara-Samurcaş, I. Ferdinánd román király féltestvére őrséggel biztosítja a helyben maradt anyagot. A román visszavonulástól (1917) 1920-ig az épület katonai járványkórház. A gyűjteményeket részben evakuálják. (A Magyar Nemzeti Múzeumból 1922. októberben kerül vissza az anyag.)

1918. 11. 03.: Páduai fegyverszünet, a világháború vége. Magyarország katonai embervesztesége 661 000 halott,
743 000 sebesült, 734 000 hadifogoly (összesen a mozgósítottak több mint fele). 11. 05.: Linder Béla magyar hadügyminiszter nem akar magyar katonát látni, majd 13-án aláírja a belgrádi fegyverszüneti szerződést, feladva a meg sem támadott székelyföldi magyar tömböt. 11. 09.: román mozgósítás, 23.: bevonulnak Erdélybe. 12. 18.: Budapest megtiltja a széthullott olasz frontról harcolni hazatérő katonákból Kolozsváron megalakult Székely Hadosztálynak a Maros-vonal védelmét. 12. 24.: A román csapatok bevonulnak Kolozsvárra. 1919. 01.: A Székely Hadosztály nem engedelmeskedik tovább Budapestnek, és a Királyhágó térségében megállítja a román előnyomulást, majd áprilisig védi az Alföldet, és egységei még utána is harcban nyitanak utat a lengyel határhoz, de a kormányzat inkább az Antant ígéreteire kíván támaszkodni. 1920. 06. 04.: Trianon.