A népesség struktúráját az 1870-es és az 1910-es népszámlálások adatai alapján ismertetjük. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az adatokat táblázatba helyezzük.
A nemek szerinti megoszlás a következő:
Ez a kód tipikus példája a régi, "túlformázott" HTML-nek, ahol minden egyes cellába be volt égetve a betűtípus és a méret. Ez mobilon garantáltan szétesik, és a modern böngészőknek is nehéz értelmezni. Íme a modern, tisztított változat, amelyet a Joomla 5 (Bootstrap) rendszeréhez optimalizáltam. A modern, reszponzív kód: HTML
| Év | Férfi | % | Nő | % | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| 1870 | 2229 | 51,03 | 2137 | 48,95 | 4366 |
| 1910 | 4295 | 49,56 | 4370 | 50,43 | 8653 |
A családi állapot szerinti megoszlás:
Ez a táblázat már jóval több oszlopot tartalmaz, mint az előző, ezért itt a reszponzivitás (mobilbarát nézet) még kritikusabb. Ha ezt nem tesszük bele egy görgethető keretbe, egy okostelefon kijelzőjén a számok összeolvadnának. Íme a modernizált, tiszta HTML kód: Modernizált kód HTML
| Év | Nőtlen, hajadon | % | Házas | % | Özvegy | % | Törv. elvált | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1870 | 2448 | 56,06 | 1648 | 37,74 | 250 | 5,72 | 20 | 0,45 |
| 1910 | 5044 | 58,21 | 3024 | 34,8 | 567 | 6,54 | 30 | 0,34 |
Négy évtized alatt a lakosság száma 49,62 százalékkal növekedett, szám szerint 4299 személlyel. A nemek számaránya: 1870-ben a férfiak száma 2,08 százalékkal haladta meg a nőkét, 1910-ben azonban 1,47 százalékkal csökkent, így a nők száma 0,87 százalékkal túlszárnyalta őket. Négy évtized alatt a nőtlenek és hajadonok száma 2,03 százalékkal, az özvegyeké 0,82 százalékkal növekedett, a házasoké 2,85 százalékkal, a törvényesen elváltak száma pedig 0,11 százalékkal csökkent.
Életkori csoportok:
Az áttekinthetőség, az egyszerűsítés céljából a (jelenlevő) népességet négy életkori csoportba -- gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor -- soroljuk.
| 0-14 év | % | 15-19 év | % | 20-60 év | % | 61 év felett | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1327 | 31,08 | 545 | 10,24 | 2237 | 31,23 | 567 | 5,88 |
| 2745 | 31,67 | 1178 | 13,59 | 6064 | 46,90 | 678 | 7,82 |
Az életkorcsoportok tükrözik a korosztályok súlyát, arányát. 40 év alatt a gyermekek számaránya elenyészően keveset változott, mindössze 0,59 százalékot, az ifjaké 3,35 százalékkal, az idősöké 1,94 százalékkal emelkedett, a középkorúaké viszont 4,33 százalékkal csökkent. Az öregek száma rendkívül alacsony, bár fokozatosan növekvő tendencia észlelhető. Az életkorcsoportok azonban nem azonosak az eltartottak és eltartók kategóriáival. 1870-ben a foglalkozásnélküliek (az eltartottak) száma 1971, a lakosság 45,15 százaléka. Ebből a 14 éven felüli eltartott népesség 18,6 százalékot képvisel, míg a gyerekek aránya 26,55 százalék. Tehát a statisztikában 4,53 százalék gyermek a foglalkozással bírók közé van sorolva, a valóságban azonban ez nem lehet több, mint 1,28 százalék (nyilván a gyerekmunkaerő százalékaránya magasabb, mivel a tanulók kategóriája nemcsak a 14 éven aluliakat foglalja magában); 3,25 százalék gyermek azért van a foglalkozással bírók közt, mert a népszámlálás a tanulókat is ebbe a kategóriába helyezte, holott ezek is az eltartottak közé tartoznak. Az eltartott 14 éven felüli népesség döntő többsége nő: 812 személyből 641 nő, mindössze 171 férfi.
Vallásfelekezetek:
A vallásfelekezetek bemutatásánál szintén egyszerűsítettünk. A kis lélekszámú felekezeteket (görögkeleti, izraelita, unitárius, ágostai evangélikus, görög katolikus) egy összegben ismertetjük. (Sepsiszentgyörgy felekezeti összetétele a XIX. század végén és a XX. század elején: református és római katolikus hívők aránya.)
| Év | Református | % | Róm. Kat. | % | Egyéb | % |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1870 | 2669 | 61,11 | 869 | 19,90 | 828 | 18,90 |
| 1910 | 4953 | 57,16 | 2247 | 25,93 | 1465 | 16,90 |
Négy évtized alatt a katolikusok számaránya 6,03 %-al emelkedett, a reformátusoké 3,95 %-al, a kisebb felekezeteké pedig 2,09 %-al csökkent.
Anyanyelvűség:
Anyanyelvűség alapján a három legnépesebb nemzetiséget külön-külön, míg a nagyon kis lélekszámú csoportokat összevonva ismertetjük:
| Év | Lakosok száma | Magyar | % | Német | % |
|---|---|---|---|---|---|
| 1881 | 5268 | 4986 | 91,64 | 74 | 1,40 |
| 1910 | 8665 | 8361 | 96,49 | 158 | 1,82 |
| Év | Lakosok száma | Román | % | Egyéb | % |
|---|---|---|---|---|---|
| 1881 | 5268 | 31 | 0,58 | 177 | - |
| 1910 | 8665 | 108 | 1,24 | 38 | - |
A lakosság anyanyelv szerinti bemutatásánál az 1881-es és az 1910-es népszámlálás adatait vettük alapul. Az első esetben csak a polgári lakosság, a második esetben a város területén tartózkodó 111 főt kitevő katonai népesség is szerepel. A harminc év alatti változás: növekedett a három fő csoportba tartozók számaránya és nagymértékben csökkent az összevont csoportba tartozó, különböző nyelvet beszélőké.
Az 1870-1900. évi népszámlálások adatai alapján Sepsiszentgyörgy a székelyföldi városok közt -- a lakosság száma alapján -- a közepes nagyságú városok közé tartozik. A délkelet-erdélyi viszonyok közt a múlt század hetvenes éveiben a 4-5, a század első évtizedében a 7-9 ezres lélekszámú települések biztosították a városi szerepkör betöltésének keretét.
***
Megjelent a Tanulmányok Székelyföld történetéből (város, népesség, iskola) című kötetben -- kiadta Scribae Kádár, Sepsiszentgyörgy, 1996 - (C) Kádár Gyula / Digitalizálta: Willmann Walter
