A vendégjátékra a következő műsorrend szernit kerül sor:
2010. március 16, kedd este 7 óra, - Tamási Áron Színház, Nagyterem
Bródy Sándor A TANÍTÓNŐ
2010. március 17, szerda este 7 óra, - Tamási Áron Színház, Nagyterem/Színpad
Ion Fosse ALVÁS
2010. március 18, csütörtök este 6 óra, - Tamási Áron Színház, Kamaraterem
Kiss Csaba ESTI PRÓBA
2010. március 18, csütörtök este 8 óra, - Tamási Áron Színház, Nagyterem/Színpad
Ion Fosse ALVÁS
*
2010. március 29, hétfő este 7 óra, - Tamási Áron Színház, Nagyterem
Alexander Galin VÁLOGATÁS
2010. március 30, kedd este 7 óra, - Tamási Áron Színház, Nagyterem
Tamási Áron HULLÁMZÓ VŐLEGÉNY
2010. március 31, szerda este 6 óra, - Tamási Áron Színház, Kamaraterem
Spiró György PRA
2010. március 31, szerda este 8 óra, - Tamási Áron Színház, Nagyterem/Színpad
Székely János CALIGULA HELYTARTÓJA
Bródy Sándor A TANÍTÓNŐ című színműve nóvumként hozza a dráma terébe a társadalmi problémák sokaságát, az egyes embernek – Tóth Flóra tanítónőnek – a hatalom régi és új intézményeivel való megütközését, az újító-jobbító gondolat és szándék kivitelezhetetlenségét, az egyéni akarat esélytelenségét. Humoros jelenetek, frappáns fordulatok követik egymást a játékban. Különös helyzetek, poénok, szórakoztató figurák – ám lassan ajkakra fagy a mosoly, ahogy a középszerűség egyre csak termeli a látást elhomályosító gépies reakciókat, a durva tréfákat, a fület bódító közhelyeket és a giccset.
Kiss Csaba ESTI PRÓBA című egyfelvonásos színműve egy – a címben is beazonosított – emblematikus színházi helyzetet jelenít meg, két színész részvételével. A pályája delelőjén túl lévő, kiváló és érdemes művész és a harmadéves színinövendék párosa két másmilyen színpadi és emberi világot szembesít. Ugyanakkor játékuk nem csak a kulisszák mögötti, valamennyire minden színházkedvelő által ismert világot tárja elénk, hanem a színészben lezajló lelki folyamatok megjelenítésének is tanúi lehetünk.
Jon Fosse ALVÁS című darabja egyszerűen megírt, de rendkívül bonyolult dráma. A darab folyamán az idősíkok folytonosan keverednek, hol a múltban járunk, hol a jövőben, oly módon hogy csak a végén válik érthetővé maga a történet. A fiatalság emlékezete, a felnőttkori tapasztalatok és az öregkori vajúdások folyamatosan egymásra vetülnek. A párok élettörténetei egybeolvadnak, keverednek és reflektálnak egymásra. Fosse dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok. Szereplői névtelen hétköznapi kisemberek, élhetnének bárhol és bármikor. Mindennapi helyzetekben látjuk őket, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az őket összekötő és elválasztó kapcsokra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ.
Alexander Galin VÁLOGATÁS című darabja világsiker. Több nyelvre is lefordították. Közelebbről Bukarestben és Kaposváron is játsszák. Hogy mi a siker titka? Nehéz kérdés... Talán az a tény, hogy Galin belülről ismeri – mit ismeri? éli! – a posztkommunista létezés nyűgeit.
Egy orosz városba megérkezik egy japán férfi. Lányokat vinne Japánba "táncolni" ... Ugye ismerős kezdet. De a hirdetésben elfelejti kiírni a korhatárt. ... S jönnek nénik, kurvák, színésznők, zenészek, jönnek százával, mert menni akarnak. Mindegy, hogy hova, mindegy, hogy miért, csak menni. El innen, minél messzebbre. S a férjek? Mit csinálhatnak??? Isznak...
Az Úrjézus ezelőtt három nappal született” – mondja Czirmos bácsi Tamási Áron HULLÁMZÓ VŐLEGÉNY című művében.. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Krisztus születése után négy nappal mutatja be a drámát. A darabot és az előadást az újjászületés, az ünnepi megtisztulás hatja át. A kényszerű leánykérésből szilveszter éjszakáján a “vidám oldalára” fordul a világ. Tanúi vagyunk annak, amint az emberek “dugó nélkül”, ősztintén kimondják a szót. Elinte játékból. Aztán kibuggyan a forrás, csak az igaz szavak és érzések maradnak. Új év kezdődik.A rendező Török Viola szerint: “Maga a darab egy beavatási szertartás, a művész megtisztulásáról, önmagára találásáról szól, és ebben az egész közösség segíti őt. Most, a napforduló környékén különösen nagy hangsúlyt kap a sötétségből a világosságba való kijutás mozzanata, ezért is tartjuk most a bemutatót, hiszen a karácsonynak is az a lényege, hogy legyőzzük a démonokat, a sötétséget, és újjászületünk, újrakezdjük az évet, Tamási darabja pedig konkrétan ehhez a rituáléhoz kapcsolódik.”
PRAH. Furcsa szó, bár lehet, hogy már sokan láttuk így leírva, csak nem tűnt fel. Jelentése horvátul, szerbül: por, őrlemény, így szerepel egy – az egykori Jugoszláviából származó – kakaóporos dobozon. A doboz pedig jelentős kellék Spiró György PRAH című darabjában. A szerző által adott műfaji megjelölés szerint a mű komédia, de ettől még nem kell kizárólag önfeledt kacarászásra készülődnünk. Eufóriára ugyanis a darab két szereplőjének lehetne oka, akik megütötték a főnyereményt a lottón. Innen indul a cselekmény... A többi az előadás folyamatában derül ki. Spiró darabja viszont nem csupán két átlagember sarkított élethelyzetéről szól, hanem kettejük egymáshoz való viszonyáról, és arról a korról, társadalmi közegről, ami körbeveszi őket.
Székely János CALIGULA HELYTARTÓJA ... Jót tenni. Nem tenni rosszat. Egyenlő a kettő? A mulandó ember mindenkori dilemmája ez. Ha fölteszi magának a kérdést. Petroniusa nem csak magának, másnak is felteszi kérdéseit. Beszélni akar, kérdezni és meghallgatni, jó szívvel, de ha az nincs, legalább józan ésszel. Lehetséges ez? És milyen következményekkel jár, ha az ember elindítja az őszinte beszédet? Ezek a kérdések mozgatják az előadást, melynek a próbafolyamat alatt többször is meg kellett birkóznia az idővel.
Jegyek már elővételben is kaphatók a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház jegypénztárában.
Kiss Éva Evelyn, irodalmi titkár
