Az Ars Hungarica 2021 - Nagyszebeni magyar kulturális fesztivál rendezvénysorozat keretében egy különleges programot hívhatott létre a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, a HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete és a Carola Egyesület. Az első világháború alatt kiemelkedő humanitárius meggyőződéssel, rendkívüli hősiességgel és önfeláldozással, ugyanakkor a tettekhez szükséges szaktudással véghezvitt cselekedetnek, egy mára már elfeledett hadiárva mentésnek állítottunk emléket, 2021. november 13-án, 12 órakor a Tereziánumi római katolikus templomban.
Az emlékjel hagyás a Külföldi Magyar Emlékek Megőrzése program támogatása révén valósult meg 1916. szeptember 20-án, a szász Kinderheim gyermekotthonból és a Theresianum árvaházból 140 gyermeket mentettek ki a két front közé szorult, ostromlott Nagyszebenből. Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola, gróf Bethlen Istvánné Bethlen Margit, gróf Bánffy Miklós és Schill szebeni kisasszony, dr. Genersieh Gusztáv gyermekmentése emlékére.
Az eseményen a HÍD Egyesület elnöke Serfőző Levente felszólalása után, Farkas Adrienne a Carola Egyesület Alelnöke felolvasta Gróf Bethlen Istvánné , gróf Bethlen Margit, A Hősök című novelláját, amely 1916 –ban keletkezett , és a” Mese a szomorú városról és egyéb történetek című,” Egy székely ezred árvái javára „ megszületett kötetben jelent meg az Atheneum Könyvkiadó jóvoltából. A megrázó, a hadiözvegyek és árvák sorsát érzékeltető novella után a Táncsics –Díjas újságíró, részletesen ecsetelte az 1916-os gyermekmentés részleteit, mind a gyermekek összetétele, mind a mentés körülményei tekintetében. Szebeni Zsuzsanna a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője, egyrészt a mentést indító személyiség Schill kisasszonyra, a Szilvássy Carola szakértelmére, valamint magának a táblaállítás folyamatára tért ki. Amelyben hangsúlyozta a faragvány készítőjének, Éltes Barnának a kreatív intuícióját, amely során nem csupán, egy Hans Eder vázlata alapján elképzelt áldó kéz (Carola keze ), hanem egy gyermekportré is felkerült , amelyen Szilvássy Carola hét évesen skarlátban meghalt egyetlen gyermekének Hubertusznak (Dudunak ) is emléket állít.
A táblát Varró Sándor református lelkipásztor áldotta meg, és Bíró Nándor Alfonz katolikus plebános szentelte fel. Az emléktábla egy állomás a gyermekmentés hősies megidézésének a folyamtában, de nem a végső, az már ott az ünnepségen is kiderült , hiszen ezáltal az emlékezés folyamata erőre kap, és már a helyszínen Varró Sándor lelkipásztor kutatásaiból kiderült, hogy a megmentett zömmel árvagyermekek mennyire szerencsések, voltak a többszáz gyermekhez képest, akik a halotti anyakönyvben szerepelnek és mind abban az éveben estek a háború, és az általa generált járványok áldozatául. Az evangélikus helyben is levéltár vezetője Kilián Dörr tiszteletes úr, megfejtette nagy valószínűség szerint Berta a Schill szebeni kisasszony keresztneve, e mellett szól az a tény , hogy Berta Schill kisasszony híres volt jótékonyságáról, a további adatokat a lelkész nagyapja Albert Dörr naplójában néz meg az eseményekre vonatkozóan , aki abban az időszakban Nagyszeben polgármestere volt.
(A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy közleménye)
