Csillagközi (kép)vándorlás: Árkossy István lenyűgöző tárlata nyílik az EMÚK-ben a Múzeumok Éjszakáján

2026. június 20-án, szombaton 18 óra 30 perces kezdettel, a Múzeumok Éjszakája 2026-os kiadásának kiemelt sepsiszentgyörgyi eseményeként az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében Szücs György és Bordás Beáta művészettörténészek a művész jelenlétében megnyitják Árkossy István (sz. 1943) grafikus-festőművész kiállítását.

A megnyitó eseményt rendhagyó négykezes tárlatvezetés követi, amelynek keretében maga az alkotó, illetve a tárlat katalógusának előszavát író művészettörténész, Szücs György nyújtanak szakmai és személyes támpontokat a kiállítás megtekintéséhez.

Kolozsvártól Budapestig: Árkossy István hat évtizedes alkotói útja

Árkossy István középiskoláit szülővárosában végezte, majd ezután a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti osztályában kezdte el tanulmányait. Ám érdeklődése irányt váltott és egy év múltán átment a képgrafika szakra, ahol 1966-ban diplomázott Feszt László és Andrásy Zoltán tanítványaként. Már egyetemi évei alatt szoros kapcsolatba került a fontosabb erdélyi lapokkal, folyóiratokkal (Utunk, Korunk, Igaz Szó, Napsugár) és néhány könyvkiadóval (Ifjúsági, Dacia, Irodalmi, Kriterion, stb.), amelyek rendszeresen közölték illusztrációs és könyvtipográfiai munkáit. Államvizsga után a jeles kolozsvári irodalmi-művészeti hetilaphoz, az Utunk szerkesztőségébe került grafikai szerkesztőként. Amikor 1987-ben családjával végleg Budapestre költözött, már mintegy háromszáz megtervezett kötet került ki kezei közül. Azóta is Budapesten él és alkot szabadfoglalkozású művészként.

Humanista alázat és az „anyanyelvi” szintű grafikai mestermunka

„Árkossy az a művész, aki »anyanyelvi« szinten képes elővenni a legkülönfélébb stílusokat, rajzi és sokszorosító technikákat, ahogy azt a téma megkívánja és aki a széttöredezett világképpel konokul szembe szegezi a művészet csúcsteljesítményeit, a reneszánsz és barokk általa leginkább csodált időszakát, amelyet a szigorú szerzetesi alázattal, ugyanakkor belső művészi hevülettel összeállított Nagymesterek című képsorozat és esszéfüzér dokumentál. Árkossy alaposan ismeri a történelem fény- és árnyoldalait, nem törekszik azonban sem a múltbeli események megszépítésére, sem csupán a tragikus pillanatok kiemelésére. Nem tartja feladatának az ítélkezést, humanista alapállásából azonban következik, hogy szimpátiája az isteni mértéket követő, földi rendet teremtőké, a mindenkori templomépítőké, örök műalkotásokat létrehozóké.” – olvashatjuk a tárlathoz tartozó katalógus bevezető tanulmányában.

A művész rendszeresen részt vett – kolozsvári és magyarországi alkotóként is – az országos tárlatokon és nemzetközi biennálékon, triennálékon, számos egyéni kiállítást rendezett bel- és külföldön. 1987 után Budapesten könyvgrafikusi tevékenysége ismét érvényesült, sorra jelentek meg kiadványok a tervezésében, elsősorban a Magyar Napló könyvkiadónál, de címlapjai láthatók a Magvető, a Móra, az Európa, valamint az erdélyi Kriterion kiadónál megjelent könyveken is.

Munkái megtalálhatók Budapest, Nagyszalonta, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Segesvár, Gyergyószárhegy, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és a kínai Guanlan köz- illetve magángyűjteményeiben. Köztestületi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, továbbá tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, illetve a Barabás Miklós Céhnek.

Ritka kulturális csemege az EMÚK-ban: 42 év után újra Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön

Életművében jelentős szerepet kapott az irodalmi jelenlét is, több saját kötete jelent meg Magyarországon, amelyek elsősorban művészeti tartalmakat népszerűsítenek, de írt emlékezéseket és monográfiákat is jeles alkotókról. Számára az esszé irodalmi műfaja lett a meghatározó, írásai, tanulmányai megjelentek a Magyar Napló, a Hitel, a Helikon vagy a Korunk lapokban, folyóiratokban.
Jelen kiállításon több mint hetven festményt és grafikát mutatunk be Árkossy István hat évtizedes alkotói munkásságából. A válogatásban a hetvenes években készített grafikai lapjai mellett a kilencvenes – kétezres években festett művei is helyet kaptak, törekedvén arra, hogy egy-egy alkotói periódust érzékletesen szemléltessünk és rávilágítsunk arra, hogy műfaji, tematikai és technikai szempontból is mennyire változatos és gazdag a grafikus-festő életműve. A tárlaton néhány olyan grafikai alkotás is szerepel, amelyeket a művész a 42 évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi egyéni kiállításán mutatott be.

A tárlat 2026. augusztus 1-ig lesz látogatható az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra között, illetve szombaton 10 és 14 óra között.