„Erdélyben vagy erdélyi lesz a művészet, vagy nem lesz művészi élet egyáltalában.”
– Kós Károly (1928)
Kevés olyan meghatározó fejezete van a székelyföldi és erdélyi magyar kultúrának, mint az 1926-ban útjára indult helikoni mozgalom. A Kemény János meghívására Marosvécsen összefogó szellemi műhely nemcsak az erdélyi irodalom újjászületését hozta el, hanem egy páratlanul gazdag vizuális világot is teremtett. Ennek a százéves örökségnek állít emléket az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy legújabb, kihagyhatatlan kiállítása.
Képzőművészet és irodalom páratlan párbeszéde Háromszék szívében
A mára legendássá vált helikoni találkozók jóval túlmutattak az egyszerű irodalmi eszmecseréken. A résztvevők egy olyan összetartó közösséget építettek, amely a felekezeti és politikai ellentéteken felülemelkedve teremtette meg az erdélyi identitás alapjait.
A szó mellett azonban mindig ott volt a kép is: grafikusok, festők, szobrászok és könyvművészek formálták a Helikon folyóirat és az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványainak arculatát. Az Erdélyi Helikon 100 című tárlat pontosan ezt a sokszínű, közös vizuális emlékezetet tárja a sepsiszentgyörgyi közönség elé.
Legendás alkotók és rejtélyes történetek az EMŰK-ben
A kiállítótérbe belépve igazi művészettörténeti utazásban lehet részünk. A portrék és karikatúrák felvonultatják a helikoni panteon legnagyobb alakjait, miközben olyan mesterek munkáiban gyönyörködhetünk, mint Kós Károly, Bánffy Miklós, Szolnay Sándor, Gy. Szabó Béla, Buday György, Makkai Piroska, Stróbl Alajos, Szervátiusz Jenő, vagy Nagy Imre, akinek ikonikus portrésorozata mindmáig meghatározza a Helikonról alkotott képünket.
A tárlat izgalmas kultúrtörténeti rejtélyekre is válaszokat kínál:
- Ki tervezte a híres helikoni kőasztal betűit, és milyen kőből készült az asztal?
- Hogyan vált Kós Károly színházi jelmeztervezővé?
- Hova tűnt Kuncz Aladár szobra, vagy Bánffy Miklós Hágában festett portréi?
- Ismeretlen alkotó – Az Erdélyi Szépmíves Céh emblémája, 1936, tűzzománc, 3,5 x 3 cm, magántulajdon
- BUDAY György: Színes fametszet,1937, papír, 20 x 15 cm, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gyűjteményéből
- GY. SZABÓ Béla: Szervátiusz Jenő szobrász, 1937, szén, papír, 37 x 25 cm, Ferenczy Miklós (a Gy. Szabó Béla hagyaték jogtulajdonosa) tulajdona
- KÓS Károly: Önarckép, é. n., ceruza, papír, 13 x 8 cm, magántulajdon
- NAGY Imre: Tamási Áron, é. n., tus, papír, 25 x 22,5 cm, a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből
- THORMA János: Japán ruhás nő, 1920 körül, olaj, vászon, 70 × 80 cm, a Sapientia Alapítvány gyűjteményéből, letétben az Erdélyi Művészeti Központban
- Helikoni csoportkép
A bemutatott remekművek egyedülálló összefogás eredményeként jöttek létre: múzeumok, egyházi gyűjtemények és a neves alkotócsaládok (Kemény, Kós, Bánffy, Olosz, Szentimrei) magánarchívumai közösen rajzolják meg e gazdag örökség térképét.
Ünnepélyes megnyitó és látogatási információk
A kiállítás megnyitójára 2026. július 21-én, kedden 16 órai kezdettel kerül sor az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében.
A rendezvény díszvendégei és felszólalói:
- Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
- Németh Zsolt, magyar országgyűlési képviselő
- Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, a kiállítás kurátora
- Dr. Bordás Beáta művészettörténész, társkurátor
- Közreműködik: Ráduly Zsófia (hegedű)
A sepsiszentgyörgyi finisszázst követően a tárlat Kolozsvárra költözik a 17. Kolozsvári Magyar Napok keretében.
📅 Eseményadatok
Esemény: „A köröket, a köröket ne hagyd” – Kép és szó párbeszéde az Erdélyi Helikon képzőművészetében – megnyitó
Időpont: 2026. július 21., 16 óra
Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Művészeti Központ
Látogatható: 2026. július 21. – augusztus 7. között
Szervezők: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Művészeti Központ Egyesület, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Támogatók: Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alap, Carola Egyesület, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Alap.
