Trianoni megemlékezés Sepsiszentgyörgyön: 35. alkalommal gyűlünk össze a főtéren

Az idei évben is méltó módon zajlik a trianoni megemlékezés Sepsiszentgyörgyön, amely már évtizedes, mélyen gyökerező hagyománya a városi közösségünknek. A Sepsiszéki Székely Tanács immár 35. alkalommal hívja közös főhajtásra a megyeszékhely és a környező háromszéki települések lakóit 2026. június 4-én, csütörtökön 17:30 órától a központi kő színpadhoz.

Az eseményen politikai és civil szervezetek képviselői is megosztják gondolataikat, hangsúlyozva a nemzeti egység és a székelyföldi megmaradás fontosságát.

Ünnepi szónokok és meghívottak:

• Kádár Imola (Erdélyi Magyar Szövetség)
• Gazda Zoltán (Sepsiszéki Székely Tanács)
• Erőss Bulcsú (Magyar Polgári Erő)
• Toroczkai László (Mi Hazánk) – meghívott szónok

A rendezvény emelkedettségét Balázs Gergő énekes előadása emeli, a jelenlévőkre és a közösségre pedig Incze Zsolt református lelkész kér áldást ünnepi igehirdetésével. A szervezők minden sepsiszentgyörgyit és háromszéki emlékezőt szeretettel várnak, hogy együtt, méltósággal mutassuk meg közösségünk erejét.

A békediktátumtól a Nemzeti Összetartozás Napjáig: a történelmi háttér

A trianoni békediktátum aláírásának évfordulója 2010-től már a Nemzeti Összetartozás Napja. 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a kényszerű békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként ez a döntés – mint a vesztes Magyarország és a győztes antant szövetség közötti megállapodás – az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után teljesen újrarajzolta Kelet-Közép-Európa térképét.

A diktátum kíméletlen pontjai máig fájó nyomot hagytak a nemzet testén: Magyarország elveszítette területének és lakosságának közel kétharmadát. Ezzel a döntéssel egy csapásra egy 320 ezer négyzetkilométeres, húszmilliós középhatalomból egy mindössze 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá zsugorodott. Az elcsatolt területekkel Románia megszerezte Erdélyt és a Partiumot, a délszláv állam kapta a Délvidéket, míg Csehszlovákiához került a Felvidék és Kárpátalja – több milliónyi magyart kényszerítve így kisebbségi sorsba.

Sepsiszentgyörgyön és a környező háromszéki falvakban ez a nap éppen ezért nemcsak a múlt fájdalmáról, hanem az elszakíthatatlan kulturális és szellemi kötelékekről szól. Június 4-én a térségben rendszerint ökumenikus istentiszteletekkel, előadásokkal és kulturális programokkal fejezzük ki, hogy a határok ellenére is egyek vagyunk.