*

Plakát a múzeum bejárati hirdetőjén és a földszinti nagyterem belső ajtaján -- mikor kitárják, kifele néz:

Fejlécként: könyvíró barát (a Képes Krónika miniatúrája, tkp. a Teremtés könyveit író Mózest ábrázolja).

Mellette idézet:

“amit hoztál, csak annyira tied
mint a por, mit lábad a szőnyegen hagy.
Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy
magad is, kit a holtak lépte vet.”

(Babits Mihály)

Alatta balról egymás alatt: A kódexkészítés mozzanatai (12. sz., krétarajz, Bamberg, Staatsbibliothek) elemei.

Mellette jobbról, egymás alatt: magyar nyelvű kódexeink néhány ismert másolójának a neve (9 név), az általuk (is) másolt kódexek nevével, míniummal kiemelten Tatros, illetve a Teleki- és a Székelyudvarhelyi-kódex sorai, ők lesznek a lélekvezetőink :

- Németi György (Tatros)
1466 Müncheni-kódex

- Halábori Dobos Bertalan
1508 Döbrentei-kódex

- Ráskai Lea
1510 Margit-legenda
1510 Példák könyve
1514--19 Cornides-kódex

- Katalin apáca (Pannonhalma)
1516 Gömöry-kódex

- Tetemi Pál (Nagyvázsony)
1516 Gömöry-kódex

- Ráskai Lea
1517 Domonkos-kódex
1522 Horváth-kódex
- Velikei Gergely (Lékó)
1522 Keszthelyi-kódex

- Sepsiszentgyörgyi Ferenc
1525--31 Teleki-kódex

- Nyújtódi András (Tövis)
1526--28 Székelyudvarhelyi-kódex

- Sövényházi Márta
1529--31 Érsekújvári-kódex
1531 Thewrewk-kódex

(a plakát magyarázatát, további adatokkal a felsorolt kódexmásolókról, tkp. az általunk bemutott korszak utáni “kódexek korából“, lásd az álló és fali tárlók közötti tengely magyarázó panóján)

*

Lovagok és szentek kora

(Magyarázó, 90x90 cm-es panó két szöveghasábbal, az álló és a fali tárlók tengelyében, a belépőnek jobbra)

Mottó a Friedell-ből:

“Amikor a világ még sötétben volt, az ég úgy ragyogott, és amióta a világ olyan világos, az ég elsötétült.” (Nestroy)

Bal hasáb:

A népvándorlás vihara után Nyugaton felderengett a középkor csöndes, csillagfényes éjszakája -- a hit csillagai világították be (Gombrich).

A középkori kódexíró névtelen: csak kéz, amely alázattal ránkörökíti a textust. Az alázat elfedi a személyt. A másoló ritkán szólal meg. Katalin, a pannonhalmi apáca panaszkodik betegségéről, a domonkosrendi Sövényházi Márta írja: “Vége vagyon etc. Ne gondolj vele, ha nem szépen írtam, de nézjed idvességes használatját, haki megolvassa.”

Földijeink, akiket kísérőnek kérünk, már névszerinti ismerősök: igazából már egy másik középkor. A vallás uralmának ezeréves birodalma Nyugaton a 14. század közepén múlttá vált (Friedell), de Közép-Európa és a kolostorok idejét más és más óra méri.

A szöveg alatt két középkori illusztráció (a Kulcsár--Németh G., Az európai irodalom képeskönyve kötetből, ill. a Gombrich-ból), szándékos időtöréssel a két 16. századi lélekvezetőnk bemutatásával váltva:

1. Szerzetes (pater Rufillus) az R kezdőbetűt rajzolja. Miniatúra a 13. század elejéről (Gombrich);
2. Író szerzetesek (1039--43, kódexminiatúra, Bréma, Staatsbibliothek)

+ A bemutatottak a plakát kiemeltjei:

1. Sepsiszentgyörgyi Ferenc ferences szerzetes az 1523--31-ben készült Teleki-kódex egyik másolója. 1537--39-ben palotai gvárdián, Buda elestét nem tudjuk, hol érte meg. 1542--44-ben füleki, 1544 után csíksomlyói gvárdián.
2. Nyujtódi András ferences szerzetes a Székelyudvarhelyi-kódex egyik másolója (1526--28). A kódex a Judit könyvét is tartalmazza, a tövisi kolostorban másolta húga, Judit apáca számára. Tanult ember volt, 1509--10-ben a krakkói egyetem diákja.

Jobb hasáb:

(a vége, világi-nem evilági, lovag és szent párhuzamával, míniummal)

“...akkor még volt nemzetközi kultúra, mely lényeges vonásaiban egységet alkotott... ragyogóbb fényei és mélyebb árnyékai... akkor igazán mindenben hittek. Hittek minden látomásban, minden legendában, minden hírben, minden költeményben, hittek igazban és hamisban, bölcsben és bolondban, szentekben és boszorkányokban... minden valóságos volt. És mindenütt látták a legmagasabbat minden valóságok közül, Istent... A középkor nem volt sötét, a középkor ragyogó volt!... Minden utazás fontos elhatározás volt... az egész élet kaland volt... a középkori ember lelki palettáján még nem voltak átmenetek; a legrikítóbb színek keményen és közvetlenül feküdtek egymás mellett: a harag bíborvöröse, a szeretet sugárzó fehérje és a kétségbeesés sötét feketéje... Ezzel a világgal szemben az az érzés fog el bennünket, melyet oly gyakran élvez a felnőtt a gyermek mellett: hogy tudnak valamit, amit mi nem tudunk, vagy már nem tudunk, valami mágikus titkot, isteni csodát, és talán éppen ebben van egész létünk kulcsa... És végül ezt a fiatalos világot még áthatotta az az egészséges érzés, hogy a munka nem áldás, hanem teher és átok...

A középkori emberiség univerzális népet alkot... egy egyetemes király... egy egyetemes egyház... uralma alatt él... egyetemes stílusa van...: a gótika; egyetemes életformája van, melynek illemszabályai... mindenütt érvényesek...: ez a lovagi etikett; egyetemes tudománya van...: ez a teológia; egyetemes erkölcse van, az evangéliumi; egyetemes joga: a római; és egyetemes nyelve: a latin.... Így épül fel a középkori világ, mint az elhitt elvontságok, átélt eszmék csodálatos hierarchiája; finom és éles tagozottsággal emelkedve magasba, mint egy székesegyház..: egyik oldalon a világi rész, parasztjaival és polgáraival, lovagjaival és hűbéreseivel, grófjaival és hercegeivel, királyaival és császáraival, másik oldalon az egyházi rész, minden hívő széles talapzatáról felcsúcsosodva a papokig, apátokig, püspökökig, pápákig, zsinatokig, és azokon túl az angyalok ranglétrájáig, mely egészen Isten lábáig ér...”

Amit ez a panó nem fejt ki: 1517 a wittembergai 95 pont éve (reformáció kezdete), 1514 Dózsáé, tehát a társadalomtörténeti fordulaté, a második jobbágyság beköszönte. Mivel ekkortájt kötik be az Apor-kódexet, mindezt lásd a Háttérnél.

A bejáratot a teremből nézve balról középkori, gótikus bordázatú masszív ajtókeret-töredék határolja, ennek vállmagasságból mintegy folytatásaként a bejárati ajtó fölé gótikus ívet imitálva színes fotómontázs indul a gelencei Szt. László-freskó részleteivel: a lovagkirály motívuma az egyetlen, amely a faltól távolabbi tárlók sorából kilépve és felmagasodva megnyithatja a kijáratot a falfelület “szent” tere felé, a magasba -- az ajtó különben a múzeum lovagtermére nyílik, az Árpád-kori kardokra, adott szögből az Anjou-kori Bálványosvár makettje is látható, képviselve a szent király kultuszának idejét.

A freskómontázs íve fölötti térbe a bejárati oldalon csak két templomi zászló kerül.

*

A fő tárlók

Az előadóterem bejárati oldalán öt 90x90 cm-es fali tárló az első négy teljes értékűnek tekintett magyar irodalmi emlékünket, illetve közbeékelten az erősen kapcsolódó Margit-legendát mutatja be:

1. Halotti beszéd és Könyörgés
2. Ómagyar Mária-siralom
3. Szent Ferenc-legenda
4. Margit-legenda
5. Első magyar bibliafordítás (Müncheni-, Bécsi-, Apor-kódex)

Párhuzamosan a fallal, a magasabb spirituális szféra előterében az alacsonyabb, világi szféra időbeni párhuzamát kínálja négy 70x70x40 cm-es álló tárló, a fal felől nézendő (az ötödik fali tárló előtt nincs; a rálátást, illetve a ráfordulást biztosítandó ennek vonalában van kiemelve az Apor-kódex tárlója a kápolna felőli fal közepéhez, a terem-kápolna együttes súlypontjába):

1. Az ősgesta üres tárlója (magyarázattal)
2. Anonymus és Kézai tárlója
3. A Képes Krónika tárlója
4. Az Anjou-legendárium tárlója

(A Halotti beszéd... s az ősgesta között a Lovagok és szentek a térzáró)

A terem bal oldali falát három árkád töri meg, az első mindjárt a saroknál, ajtókeret-töredékkel a tövénél (a “huszita” biblia fali tárlója alatt). Az első árkádban a Csíkkarcfalvi templom makettje (15--17. sz.), a második árkád nyílik a kápolna hajójára, oltára 17. századi csíki szárnyasoltár, a harmadik árkád alatt 17. századi református úrasztala. Az első két árkád között 120x160 cm-es fehér-fekete fényképfelület (vagy papírkasírozás) derékmagasságból a freskómontázs felső peremének magasságáig: rajta az Apor-kódex LXXXIX. (a XC.) zsoltár kinagyított soraival (Tebenned bíztunk...). A második és harmadik árkád közt áll a tárló az Apor-kódex számára (a kódex csak monstranciaként, az előadás napján van benne), fölötte a Lázár deák térképe (a színes repró). Az utolsó árkád után a nagyobb álló tárlóban bibliakiadások jelzik a későbbi fordításokat, Bod Péter A Szent Biblia története alapján, fölötte Homann-féle Európa-térképen (Bod korából, színes repró) a kiadások helye -- a térkép magassága a Lázár deákéval és a bejárati ajtóval azonos.

A szemközti falon (a “huszita” bibliával átellenes sarok) az Apor-kódex Hátterének panói, templomi zászló alatt. (Európai, magyarországi, erdélyi, székelyföldi--moldvai pillanatképek az 1419--1517/1437--1514 időszakból -- egy-egy akkor épült templommal, poltikai eseménnyel, szövegekkel, ill. zsebekkel, ahonnan sokszorosított idézet- stb. anyagot vihet emlékbe a látogató, főleg a diákok.)

A terem fennmaradó része előadóteremnek van fenntartva, osztott terekkel előadóknak, színijelenetnek, kórusnak, hallgatóknak.

*

11. Halotti Beszéd és Könyörgés (1192--95 között)

Színes fénymásolatát (Pray-kódex, 154a) tárgyi anyagként a Székelyudvarhely-budvári 12. századi bronz füstölőalj (és a füstölő rekonstrukciója) egészítheti ki (a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tulajdona). A kassai dóm két domborműve (üdvözültek csoportja, elkárhozottak csoportja), Deáki mai temploma (Ruffy Bújdosó nyelvemlékeink kötetéből), Pázmány Péter, Pray György (metszetek)

Szövegek:

- a “túlvilági” domborművekhez részlet olvasata, mai jelentése
- Deáki egykori bencés (kettős rendeltetésű) Mária-templomának sorsáról (1241)
- Pázmány Péter szerepe (budai és pozsonyi káptalané)
+
- kisugárzás: Juhász Gyula, Kosztolányi, Márai versrészletek

Fülszövegek:

- második, 18. századi története (vonalkákkal): Pray, Sajnovics, Faludi, Cornides, Koller, Batthyány, Gyarmathy, a “magyartalanság vádja”, illetve 19. századi: Révai, Horvát, Döbrentey, Békesi
- magyarázó szószedet
- kérdőjeltörténet: valóban Boldva, Deáki, Pázmány stb.?

Kis térképen: Dunántúl, Pannonhalma, Boldva, Deáki, Pozsony

*

21. Ősgesta (11. század vége)

Középen üres tárló, jobboldali hasábként magyarázattal, mindenekelőtt:

- 7 sor Györffy György Anonymus-könyvéből
- Klaniczay hipotézise Miklós püspököt (?) illetően: a Tihanyi apátság alapítólevelének fogalmazója írta volna az Ősgesztát?

A magyarázó hasáb alján így a legelső emlék, a Tihanyi alapítólevél is megjelenik

*

12. Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

Színes fénymásolata (Leuveni-kódex, 134b). A tárló hátterét a torinói lepel halvány másolata adja. Tárgyi anyagként kiegészíti Kájoni-féle csíksomlyói Cantionale-kötet. További színes ábra: feszület a Balázs--Szelényi Magyarok kötetből, a kassai dóm Pietája, a Gyulafehérvári sorok (1310--20 körül) és a Königsbergi töredék (14. sz. közepe) reprója.

Szövegek:

- a kassai Pieta mellé olvasata, mai jelentése
- a leuveni szerencsetörténet
- a ferihegyi repülőtér anekdotája
+
- Kájoni Planctusáról (1515-ös párizsi misszáléból vette át)
- a königsbergi és gyulafehérvári nyelvemlékek párhuzamáról
- a Winkler-kódex (1506) Mária-himnuszából részlet

Fülszövegek:

- magyarázó szószedet
- kérdőjeltörténet: a planctus problémái és kapcsolata, születési hely és idő (felhasználták-e egyáltalán Magyarországon), csonka vagy teljes, előzmény és folytatás nélküli egyszeri csoda (“se utódja, se boldog őse”)?

Kis Európa-térkép: Franciaország, Bologna, Toscana, München, Leuven, Bp.

*

22. Anonymus (1200 körül) és Kézai (1280 után)

A tárlóban a Gesta kinyitva az első oldalra; mellette jobb szöveghasáb, magyarázattal:

- a kérdőjelek: ki, mikor írta?
- az Anonymus-Gesta kiadástörténete 18. századi sikerkönyvként Schwandtnerrel kezdődően (1746)
- a Kézai -krónika kiadástörténete 1782-vel kezdődően Szabó Károly magyar kiadásáig

A magyarázó hasáb felső részén Ligeti kámzsafedte arcú szobrának fényképe, Juhász Gyula soraival, alján kis térkép, Kézai Szűcs Jenő-rekonstruálta európai útjaival

*

13. Margit-legenda (magyarul 1510)

Színes fénymásolat kódexlapról. A tárló háttérszíne más mint a többi fali tárlóé, jelezve, hogy latin eredetije okán jelentetjük meg ebben az időrendben. A tárlóban redőzött szövetdarab, alján gyöngy, drágakő-imitáció (az átváltozott férgek). További színes ábra: Margit-ábrázolás 15. századi színes metszeten, Nyulak-szigeti romkert.

Szövegek:

- a Marcellus-féle latin nyelvű változat
- legendarészlet mai átírásban + élet a kolostorban
- Margit-officium a 13. századból, Babits fordításában
+
- Siralomének a tatárdúlta Magyarországról (Vas István ford.)
- “Isten büntetése”-motívum (először: IV. Béla levele 1241-ből, majd református prédikátorok, Tinódi, Zrínyi, Kölcsey Himnusza)
- irodalmi feldolgozások története (Gárdonyi, Kodolányi)

Fülszövegek:

- Árpád-házi, illetve magyar női szentek felsorolása

Kis Európa-térképen: IV. Béla menekülési útja, a legenda-színhelyek (Boldog Kingáé, Szent Erzsébeté is), illetve a latin nyelvű legendaváltozatok elterjedése (Avignon, Nápoly, Németország)

*

23. A Bécsi Képes Krónika (1358)

A tárlóban a Képes Krónika 1964-es hasonmás kiadása, kinyitva. A jobb hasábon:

- Kálti Márkról
- Turócziról
- az Anjou-legendáriumról

*

14. Szent Ferenc-legenda (Jókai-kódex, 1450 körül)

Színes fénymásolat kódexlapról. Tárgyi anyag: ferences saru. További színes ábra: Oddo 1223-as festménye a szentről, áldása Leone testvérhez, kezeírásával, Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Ferencesek öltözete.

Szövegek:

- a Ferenc-legenda részletei mai átírásban
- az Ehrenfeld-anekdota a diákok dobálta kódexről
+
- Szt. Ferenc Naphimnusza (Sík Sándor ford., részlet)
- “Isten szegénykéje” (Szerb Antal-részlet)

Fülszövegek:

- a kódexbeli legenda(változat) forrásai (Leone testvér maga is)
- kérdőjeltörténet: az ismeretlen fordító az első magyar író? (Szörényi)

Kis Erdély-térképen: Erdélyi ferences kolostorok.

*

24. A Névtelen Jegyző nyomán

A tárlóban honfoglalás-feldolgozások: 1892-es Szabó Károly-kiadásának Sepsiszentgyörgy polgármestere számára bekötött példánya, Vörösmarty, Aranyosrákosi Székely, Debreczeni kötetei. A címkén Illyés Árpádjából sorok, a jobb hasábon:

- a honfoglalás irodalmi feldolgozásainak története: Ráday Gedeon, Batsányi, Virág, Csokonai, Dugonics, Vörösmarty (Zalán futása, Árpád ébredése stb.), Pázmándi Horvát Endre, Aranyosrákosi Székely Sándor, Horvát István, Debreczeni Márton stb.

*

15. Az első magyar bibliafordítás (1420--30 körül)

Színes fénymásolat egy-egy megfelelő kódexlapról a Bécsi-, a Müncheni-, az Apor-kódexből. További ábrák: a Müncheni-kódex (1466) naptárkereke (öröknaptára). Az Apor-kódex állapota (fotó-dokumentáció). A fordítással egykorú, hatodik nyelvemlékünk, a Marosvásárhelyi Sorok és Glossza, a latin Vulgata-részeket tartalmazó Koncz-kódexből.

Szövegek:

- Szalkay ferences krónikája (részlet)
- a Bécsi-kódex (1450 k.) és hazakerülése
- a Müncheni-kódex és ahogyan datálja a fordítást
- az Apor-kódex zsoltárai és “huszita” (mellékjeles) helyesírása
+
- a XC. zsoltár átírása és olvasata az Apor-kódexből (ott LXXXIX. zsoltár)

Fülszövegek:

- kérdőjeltörténet: huszita-e a “huszita” biblia, pro és kontra (Debreczy, Szabó Flóris ellenérvei)

*

25. Az Apor-kódex

A tárlóban matt vörös-barnára színezett alapként reprózott csonka oldalai, montírozva. Bal hasábként:

- a kódex kezei, ill. összetétele (breviárium?)
- a kódex útja (Tatros, Nyulak-szigete, Buda, Nagyszombat/Pozsony, Torja, Imecsfalva, Kiskunhalas, Sepsiszentgyörgy + Kolozsvár és Budapest)

A tárló különben, a tudományos előadások napját leszámítva üres, felirat hívja fel a figyelmet arra, hogy a kódex pusztulási folyamata már túllépte azt a pillanatot, amikor egyáltalán kézbevehető/kiállítható. A Múzeum ezáltal is sürgős közbelépést kér.