
|
Célszerűbb
lenne a múzeum név helyett, mely annyira általános: “nemzeti gyűjtemény”
nevet használni.
(...) Egy
berendezett múzeum magában foglalja a tudománynak egyetemes minden
szakát. Fő célja a történelmi múltat és jelent lehetőleg felderíteni,
s az ezzel foglalkozó szakmunkákat figyelemmel kísérni; továbbá
az ezen vidékeken elszórva létező ősi, ó- és középkori műrégiségeket
ásatások, adományozás, esetleg vétel útján összegyűjteni, a történelmi
értékű romokat kellő felügyelet által a végpusztulástól megóvni;
végre a hazai történettudomány és archaeologia művelése és megkedveltetése
iránt minél szélesebb körű érdekeltséget ébreszteni; a természetrajzi,
művészeti, irodalmi és ipartudományokat a maga nemében fejleszteni,
jobb létet, gyorsabb haladást eszközölni mindenkinek, de nemzetünk
fennmaradását is biztosítani!
Múzeum az,
melyben egy nemzet kincsét a történelmi mozzanat és biztonságért
letéteményezve őrzi;
Múzeum azon
gyúpont, melynek szükségét annyira érezzük, melynek körébe vonulnak
a haza tudvágyói tanulni;
Az honnan
a világosság a közönségre, a hazára, s viszont a közönség kebelében
élő nagyobb elmékre kiárad. Múzeum az, mely mintegy végső láncszemét
teendi a nemzet értelmi fejlődése láncolatának, zárkövét gyarapodó
tudományossága új istenházának.
Lenni kell
egy ilyen intézetnek, hogy abból az eszméknek, a tudomány és köz-felvilágosodásnak
terjesztői és munkálkodóit meghonosíthassuk.
(Vasady Nagy
Gyula, in: Nemere; 1877. március 4-i felolvasás a sepsiszentgyörgyi
kaszinóban) |