A Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület szervezésében, a budapesti Nemzeti Kulturális Alap és miniszteri kerete, a szombathelyi Savaria University Press és Szombathely megyei jogú város önkormányzata támogatásával, A lélek hossza – Irodalmi–zenés műsor Dsida Jenő és Radnóti Miklós tiszteletére című előadás helyszíne lesz a Tamási Áron Színház nagyterme 2014. szeptember 25-én, csütörtökön 19 órától.
Közreműködnek: Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész, színházigazgató (Szombathely); Sebő együttes (Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneművész, Barvich Iván, Perger László – Budapest), Fűzfa Balázs innováció-díjas irodalomtörténész (Szombathely).
A belépés ingyenes!
Szeptember 18-án érdemben tárgyalta Izsák Balázs keresetét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság. A Székely Nemzeti Tanács elnöke korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult panasszal Victor Viorel Ponta miniszterelnök, Traian Basescu államelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes és Crin Antonescu, a szenátus akkori elnöke ellen, akik kijelentették: kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre Romániában a közigazgatási átalakítás során. Az Asztalos Csaba vezette Országos Diszkriminációellenes Tanács elutasította a panaszt azzal az indoklással, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, és az alapvető emberi jogok megilletik az államhatalom intézményeit.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatóján, a nyilvánosság előtt írta alá Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségét támogató ívet. Ezt a lépést megindokolva elmondta, hogy augusztus 17-én felhívást tett közé, amelyben azt kérte, hogy "a két magyar jelölt egymást kiegészítve, esetenként egymás érveit megerősítve magyarázza el a kampány során többségi honfitársainknak, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti sem Románia, sem a székelyföldi románok érdekeit, mi több ez az egész ország lakosságának a javát szolgálja."
Több mint húsz éve találták ki Franciaországban, hogy legyen az évnek néhány kijelölt napja arra, hogy az emberek bemehessenek olyan épületekbe is, amelyek egyébként zártak a nagyközönség előtt. Olyan sikere lett a kezdeményezésnek, hogy pár évvel később az Európa Tanács céljául tűzte ki, hogy Európa-szerte megünnepeljék az épített örökséget. Ehhez néhány ajánlást fűzött a tagországoknak, nevezetesen, hogy jelölje egységes zászló az épületek bejáratát, homlokzatát, legyen ingyenes a bejutás, válasszanak a szervezők minden évben egy központi témát, legyen a fogadó épületekben színvonalas idegenvezetés, és hogy az eseményt szeptember hónapban rendezzék.
(fotó: Bikfalva, a Simon udvarház kapuja, részlet)