Sepsiszentgyörgy nemcsak Háromszék közigazgatási központja, hanem egy hihetetlenül pezsgő kulturális, irodalmi és képzőművészeti oázis is. A teljesen megújult, hangulatos sétálóutcákkal és tágas terekkel gazdagodott belváros tökéletes kiindulópont, ha szeretnénk fejest ugrani a legizgalmasabb sepsiszentgyörgyi programok és történelmi emlékek világába.
A Szabadság tér, az Erzsébet park és a patinás Lábasház titkai
A város zöld szíve, az Erzsébet park és a szomszédos Szabadság tér lépten-nyomon történelmi monumentumokba vezet. A parkban büszkén áll az 1873-ban felavatott, legendás oroszlános Honvédemlékmű, amely az elmúlt évszázadok viharait túlélve ma is a negyvennyolcas hősök előtt tiszteleg.
A tér és a park körüli épített örökség önmagáért beszél:
A történelmi Lábasház
Az 1818–1822 között emelt, jellegzetes íves oszlopairól ismert barokk stílusú épület a város egyik legfontosabb műemléke. Eredetileg a huszárezred parancsnoki székházaként szolgált, majd a szabadságharc után, a határőrség felszámolását követően a járásbíróságnak adott otthont – ekkor sötét korszakot is megélt, hiszen siralomházként is működött. Ma Sepsiszentgyörgy kulturális életének egyik fontos pillére: a Székely Nemzeti Múzeum külső kiállítótereként izgalmas időszakos tárlatokkal várja a látogatókat.
A Tamási Áron Színház épülete
A régi városháza neoklasszicista épülete, amely ma a nemzetközi hírű, rendkívül nívós társulat otthona.
Bazár és a Gyárfás Jenő Képtár
A Szabadság tér egyik legkarakteresebb, patinás épülete az egykori Bazár, amely a Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményének, a Gyárfás Jenő Képtárnak ad otthont. Bár az ingatlan a 2012-ben megkezdett és elakadt felújítási munkálatok miatt sajnálatos módon már több mint egy évtizede zárva tart a látogatók előtt, kulturális emlékezetünkben ma is fix pontként él. A képtár falai egykor lenyűgöző időszakos tárlatoknak, pezsgő író-olvasó találkozóknak, hangulatos kamarazene-hangversenyeknek és nívós könyvbemutatóknak adtak otthont – a helyi közösség pedig bízik benne, hogy a bürokratikus és technikai akadályok elhárultával ez a patinás tér hamarosan újra a sepsiszentgyörgyi kulturális élet egyik meghatározó motorjává válhat.
A Székely Mikó Kollégium épülete
Erdély hét egykori legendás református iskolájának egyike, amely igazi szellemi bölcsőként határozza meg a várost. Az intézményt 1859-ben alapították gróf hídvégi Mikó Imre nagylelkű alapítványa és a székelység önzetlen adományai révén. A nagy múltú kollégium ma is a térség oktatásának és identitásának legfényesebb bástyája.
Az egykori Vármegyeháza
Ez a monumentális épület 1832-ben épült Béldi László közigazgatási vezető idején, a háromszéki köznemesség közpénzén, valamint a katonarend és a jobbágyok közmunkájával. Falai között valóságos történelem íródott: a szabadságharc idején itt tevékenykedett Háromszék Honvédelmi Bizottmánya. Dísztermében (a mai Gábor Áron teremben) tartották 1848 novemberében azt az emlékezetes székgyűlést, ahol Gábor Áron kimondta a legendás szavait, Gábor Áron kimondta a legendás szavait, „Lesz ágyú!”, és vállalta, hogy két héten belül ágyút önt Háromszék önvédelmi harcához. Potsa József főispánsága alatt, a 19. century utolsó évtizedében két szárnnyal bővített palota 1974 óta ad otthont a tudás szentélyének, a Bod Péter Megyei Könyvtárnak.
Az egykori Református Leánygimnázium
Csutak Vilmos, a Székely Mikó Kollégium akkori igazgatójának javaslatára, a zseniális Kós Károly tervei alapján épült fel 1926–27-ben, a megye lakosságának széles körű adakozásából. A Kós Károly építészetére oly jellemző, karakteres bejárati toronybeépítés hangsúlyosan és gyönyörűen tagolja az épületet. Az ingatlan viharos évtizedeket élt meg: 1949-től textilipari szakközépiskolaként működött (később felvéve a Kós Károly Szakközépiskola nevet), majd miután visszakerült a Székely Mikó Kollégium tulajdonába, a 2018–19-es teljes körű felújításnak köszönhetően ismét régi pompájában tündököl.
A belvárosi séta közben érdemes megállni a tér körüli modern kávézók, hangulatos teraszok és vendéglők egyikében, ahol igazi kozmopolita, mégis hamisítatlan székely vendégszeretet fogadja az utazót. A Lábasház árkádjai alatt elhaladva, vagy a könyvtár Gábor Áron termének ablakaira feltekintve szinte tapintani lehet a múlt századok hősies hangulatát.
Templomok és felekezetek békés együttélése a belvárosban kezetek békés együttélése a belvárosban
Sepsiszentgyörgy vallási sokszínűsége az építészeten is nyomot hagyott. Ha a belvárosban barangolunk, szinte egymást érik a különböző felekezetek csodálatos templomtornyai:
- Az Erzsébet park ölelésében emelkedik a katolikus Szent József-templom (mai neogótikus alakját 1895–1902 között nyerte el), kertjében Szent István király szobrával.
- Vele közvetlenül szemben hirdeti a vallásszabadságot az Unitárius templom.
- A barokk stílusjegyeket őrző Lábasház mögött bújik meg a Szent Miklós ortodox katedrális.
- Kissé távolabb, modern vonalaival tör az ég felé a belvárosi református templom (1996), valamint az evangélikus-lutheránus templom (1998).
A városon áthalad a megnyugvást és belső utazást kínáló, nemzetközi Mária-út zarándokvonal is, amely évente zarándokok és bakancsos turisták százait vonzza a környékre.
Nézz körül Sepsiszentgyörgyön 360 fokban!
Szeretnéd virtuálisan is bejárni a belvárost és a legszebb műemlékeket? Fedezd fel a város ikonikus helyszíneit a sepsiszentgyörgyi gömbpanoráma gyűjtőoldalunkon, és járd be a tereket interaktív élményútvonalunkon!
A Vártemplom erődítménye és a Makovecz-örökség
Ha eltávolodunk a közvetlen központtól, a város legősibb és egyetlen ma is álló középkori műemlékéhez, a Vártemplomhoz érünk. A 15–16. századi, kettős védőfallal megerősített épület falai között egy tragikus tömegsír őrzi az 1658-as és 1661-es török-tatár betörések áldozatainak emlékét. A várfal tövében a Mikó Kollégium egykori diákjai által állított kopjafák sorakoznak.
A szakrális építészet kedvelőinek kihagyhatatlan látnivaló a Szemerjai református templom, amelynek lenyűgöző ravatalozóját a organikus építészet mestere, Makovecz Imre tervezte.
Kós Károly zsenialitása és a Székely Nemzeti Múzeum
Sepsiszentgyörgy elképzelhetetlen a huszadik század legmeghatározóbb polihisztora, Kós Károly nélkül. Legmonumentálisabb helyi alkotása a Székely Nemzeti Múzeum főépülete (1912), amely a jellegzetes, népi motívumokat felvonultató tetőszerkezetével a város legfontosabb szimbóluma. A múzeum alapját az imecsfalvi özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília felbecsülhetetlen értékű magángyűjteménye adta; ma is ez a régió leglátogatottabb kulturális intézménye, ahol állandó tárlatok, könyvbemutatók és időszakos kiállítások váltják egymást.
Kós Károly keze nyomát viseli még a városban a Tanulók Háza, az egykori Kós Károly Szakközépiskola, a Keresztes-ház, a Csulak-ház, a Benedek-ház és a Vártemplomi ravatalozó is.
Ipari örökségből kulturális terek: a Cigarettagyár és a Kommunizmus Múzeuma
Sepsiszentgyörgy zseniálisan definiálja újra a régi ipari zónáit. Az 1898 és 1907 között emelt monumentális Cigarettagyár épületegyüttese hosszú évekig elhagyatottan állt, ám hatalmas mérföldkőhöz érkezett: itt nyílik meg a sepsiszentgyörgyi Kommunizmus Múzeuma. A tárlat több ezer autentikus, adományozott tárgy segítségével, interaktív módon mutatja be a diktatúra mindennapjait.
A gyár szomszédságában található a ma még aktív Textilgyár, valamint az impozáns, 1908 és 1910 között épült egykori tanítóképző és leánygimnázium, amely ma a Mihai Viteazul Elméleti Líceumnak ad otthont.
