Vitatott, tisztázatlan etnikai eredetű magyar népcsoport, néprajzi öröksége Szibériáig--Iránig követhető, de mióta forrásunk van rá, mindig magyarul beszélt. Az ország délkeleti kapujának katonai biztosítására telepítették az Árpád-korban mai lakóhelyére, a Székelyföldre, és ezt a feladatát becsülettel el is látta. Nem véletlen, hogy ma itt található a kisebbik, a keleti magyar többségi tömb, 1992-ben még mintegy 650 ezer magyar, 80% körüli arányban lakva szülőföldjét. Történelme kapcsán olyan kérdések vethetőek fel, mint a katonai célok megkövetelte szervezet biztosította autonómia, annak összefüggése az erdélyi fejedelemség mint utódállam létrejöttével 1541 után, az “energikus táj”, vagyis a székelyföldi származású értelmiség meglepően nagy súlya, szerepe a magyar kulturális és egyben nemzetfejlődésben stb. A székely nemzet ugyancsak az említett, a közösség számára sorsának irányítását, annak lehetőségét jelentő autonómia rendi keretekhez történt alkalmazása.