A székely hadszervezet történetét B. Garda Dezső írta meg: a fegyverzet reformjaiban, az ezekre visszavezethető társadalmi válságokban és megújulásokban, a falvak tízeseiben a hadtörténeten messze túlmutató dolgok tükröződnek. Hiányzik még a kiállításból az európai csataterek térképe, ahol otthagytuk halottainkat, de hiányzik az eredet homályba vesző helyeié és pillanataié, az idetelepedésé is, mint ahogy hiányzik a délkeleti kapu története, mert megíratlan az is annak az Erdélynek a történetében, amelyben valamiért az egyedüli magyar többségű tömb maradtunk.

A mi igazi történetünk a szabad székely köznép története. Mit nyert azzal, hogy szabad maradt, és mit nyert vele nemzete? Európai peregrinációk, Erdély művelődési térképe is hiányzik még a falakról, de mindezt valóban csak időszakos kiállítások sora próbálhatja bár megérinteni. Sepsiszentgyörgyön volt Kolozsvár és Dés után harmadiknak állandó színház. Katonáinknak voltak térképei, egyházainknak maradt még szépen metszett régi ónkupája. A sekrestyeajtó mögött a kápolna, a Mikesek csíki szárnyasoltárával; előterében, a földszinti előadóteremben kiállítások és rendezvények válthatják egymást.