- Március 1.: A pozsonyi országgyűlés megtudja a párizsi forradalom hírét.

- Március 3--4.: Kossuth azonnali jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, felelős kormányzati rendszert, népképviseletet, a magyar önállóság érvényesítését kéri, illetve alkotmányt az osztrák tartományoknak is. Az alsóház elfogadja.

- Március 6.: Kossuth a jobbágykérdés gazdasági megoldását feszegeti, és megpróbálkozik a konzervatív többségű főrendiház kiiktatásával.

- Március 13.: Bécsben az összehívott tartományi gyűlés zavargásba torkollik, és Zsófiáék megbuktatják Metternichet. A Habsburg-ház veszélybe kerül, és a dinasztia érdekében a pozsonyi főrendiházzal átengedtetik a harmadikai javaslatot az új törvényekre. A magyar presszió ugyanakkor hatalomra juttatja a bécsi liberálisokat -- Kossuthtól kapják az alkotmányos jogokat az osztrákok is.

- Március 15.: A bécsi forradalom hírére Pesten pressziócsoport szerepét játsszák a márciusi ifjak.

- Március 16.: A pesti eseményektől megriadt Bécsben a királlyal aláíratják Batthyány kinevezését miniszterelnöknek.

- Március 18.: Batthyány Pozsonyban a főrendiházzal is megszavaztatja a jobbágyfelszabadítást

- Március 19.: A kolozsvári liberális vezérkar feliratban reagálja le a pozsonyi március 3-át.

- Március 20.: Kolozsvárra ér a bécsi és a pesti forradalom híre, a konzervatívok és a liberálisok egy asztalhoz ülnek.

- Március 21.: “A kolozsvári március 15.”

- Március 23.: Batthyány kész helyzetet teremtve ki is hirdeti a jobbágyfelszabadítást. Bécsben még aznap kimondja Kulmer báró a horvát Jellaćič nevét, és Hartig miniszter megjegyzi, a magyarokat majd kordában lehet tartani -- a nemzetiségek fellázításával.

- Április 2.: Háromszék először mozdul. Nemesi gyűlés Alsócsernátonban.

- Április 11.: Miután az olaszok fellázadnak Ausztria ellen, az udvar nem lát más kiutat, és a király aláírja a pozsonyi törvényeket. A polgári átalakulás vívmányai jogrendbe illeszkednek.

- Április 11--12.: Széki gyűlés Sepsiszentgyörgyön, 12-én kitűzik a nemzeti lobogót.

- Április 25.: Puchner, Erdély osztrák katonai parancsnoka megpróbálja kivinni a fegyvert Háromszékről, Gál Dániel radikális ügyvéd felszólítására a szállítmányt Uzonnál feltartóztatják.

- Május 30.: Az erdélyi országgyűlés Kolozsváron megerősíti az Uniót, már ezzel állást foglalva a magyarországi polgári vívmányok mellett.

- Május 30.: Az alsócsernátoni népgyűlésen Pünkösti Gergely egy teljes héttel a kolozsvári országgyűlés vonatkozó határozata, három héttel annak kihirdetése előtt bejelenti a jobbágyi terhek megszűnését. Háromszék felzárkózott a forradalomhoz, és elébe vág Erdélynek Pünkösti ekkor huszonhat éves, ott lesz a Délvidéken Szenttamás sáncain, majd Bem oldalán Nagyszeben diadalmas bevételétől egész az utolsó, vesztett temesvári csatáig. Kilencven éves kort fog megérni, és felesége, Apor Zsuzsanna adományozza a Székely Nemzeti Múzeumnak az Apor-kódexet.