Gödri Ferenc, ifj. (illyefalvi, aldobolyi és illyefalvi) (1862. okt. 3. Sepsiszentgyörgy -- 1913. júl. 5. Sepsiszentgyörgy); városi főjegyző, polgármester, aljárásbíró; múzeumi igazgató-választmányi tag, majd elnök. -- Apja Gödri Ferenc 1848--49-es honvéd tüzérhadnagy Gábor Áron mellett, később törvényszéki bíró, anyja Lengyel Lujza. Ferenc fia (1890--1975) a Székely Nemzeti Múzeum őre. -- A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Tanodában (hét osztály), Nagyszebenben, majd a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban tanul. 1881--85-ben Budapesten joghallgató. -- Joggyakorlatot Budapesten végez, innen hívja haza Császár Bálint sepsiszentgyörgyi polgármester, utódlását biztosítani. 1888-ban megnősül, 1891-től szülővárosa főjegyzője. 1893-ban ő vezeti a város küldöttségét a díszpolgárnak választott Kossuth Lajoshoz. 1895-től polgármester, 18 évig, ezalatt városa Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Tagja a Székely Mikó Kollégium elöljáróságának, iskolákat épít, biztosítja fenntartásukat. Állandó színpadot építtet a Városháza dísztermében. Megszerzi a város számára a dohánygyár létesítési jogát; szövőgyárat, méntelepet fejleszt; közművesít. A korszak példaértékű városi jelentéseit állítja össze 16 éven át. Számos közérdekű egyesület tagja. -- 1893-tól a Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányi tagja, 1901-től elnöke, jegyzi a múzeum 1901--1912-es Jelentéseit. Csutak Vilmossal és László Ferenccel megépítik a múzeum saját épületegyüttesét. Heraldikai tanulmányokat folytat, elkészíti a város címerét, levéltári kutatásai során mintegy 10 000 oklevelet gyűjt, az elpusztult városi levéltárat próbálja pótolni, nyugdíjas éveit a Székely Nemzeti Múzeum múzeumőreként képzeli el, levéltári kutatóként. 51 évesen, vérmérgezésben hal meg. Hagyatéka jelentős része a Székely Nemzeti Múzeumba kerül. -- 1881-gyel kezdődően rendszeresen közöl szépirodalmat, ismeretterjesztő cikket (Magyarország és a Nagyvilág, Képes Családi Lapok, Székelyföld). Háromszék vármegye Emlékkönyvébe megírja a város történetét. -- Sepsiszentgyörgy belvárosában az 1989-es fordulat után utcát neveznek el róla. -- Fő munkái: Sepsi-Szent-Györgytől Turinig és vissza (útleírás; Sepsiszentgyörgy, 1894); Polgármesteri jelentések Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 1896--1911. évi közigazgatási állapotáról (Sepsiszentgyörgy, 1897--1912).