Szitabodza a Bodzamezőn található, az egykori délkeleti kapu kijárata, a Tatárhavas hágója alatt. Az itt előkerült eszközkészítő műhelyek a legelső koradatolható erdélyi emberi leletek közé tartoznak. A charente-i tűzkőipar nyomait a közeli Erdélyi-havasok (ma: Déli Kárpátok) külső oldalai őrizték meg, ez a rá következő aurignaci. Északi embertípus emléke, párhuzamosan vele ugyanitt hagyja nyomait a keleti gravetti rénszarvas- és medvevadász műveltsége. László Gyula utóbbiban, a Kárpát-medence első házépítőiben ősuráliakat sejtett. Szépapáink pattintgatták kőeszközeiket a Tűzkő-patak mentén?

Mire elalszik a vulkán, délről beüt a László Ferencért idáig jött ausztrál, Vere Gordon Childe forradalma: a mezőgazdaságé. A Körös-kultúra Sepsiszentgyörgy-Bedeházán is megtelepülő népe már orcájának verítékével keresi -- a kenyerét. A kecske, juh mellett ismeri a búzát, árpát, és békés, nagy falvaiban nem maradtak ránk fegyverek, csak istennő-szobrocskák. Az Alföldre utánuk érkező Tiszai-kultúra istenszobrocskája már sarlót tart a kezében. A görög istenek atyja, az idő ura, gyermekeit felfaló Kronosz sarlóval vette el nemzője, az ős ég Uranosz férfiasságát. Tengerbe hulló magjának habjából született Cipruson a szerelem istennője, Aphrodité. Erdélyben ekkor rajzolja meg valaki az aranylelőhelyek közelében az első írásszerű jeleket: olyanok, mint a protosumér piktogramok.

Keletről először a Boian-kultúra lépi át a Kárpátokat. Erődített nagy települések mutatják a zavarosabb korok beköszöntét, másrészt ők már ismerik az ekét. Az egymást váltó népességek a legszebb neolit kultúrát készítik elő az újkőkor végén, de ez a kultúra igazából már rézkori: Erősd.