A lépcsőházban a Szent Anna-tó legendája. Bene József falikárpitja a szomszéd angyalosi színjátszóknak szolgált 1931-ben díszletül. A gonosz várúrra lesújt az ég haragja, és a vár helyén felcsapnak a tó hullámai. Európa egyetlen vulkáni tavának ideje már emberi történelemmel mérhető: a vulkán másfél millió éve született, az utolsó nagy kitörések úgy negyvenezer évesek, az utolsó hamuszórás az első nagy emberi településekkel egykorú. Közben elő-előnyomult, majd utoljára húzódott vissza a jég. Okát ma is keressük, pedig már Kossuthot foglalkoztatta. A negyvennyolcas terem fölött a régészeti alapkiállítás a jégkorszaki ember kortársaival indul: ősbivaly és jávorszarvas csontjai, barlangi medve koponyája. A Kárpátok barlangjait sárkányok lakták.

A kiállítás a pattintott kőkorszaktól székely őseink megtelepedéséig mutatja be Délkelet-Erdély régészeti emlékeit. László Gyula mondta ki: a Székelyföld, a Kárpát-kanyari hágók térsége eurázsiai geostratégiai pont. Utolsó útjának végcélja mi lettünk volna. Legyen ő is kalauzunk kő-, réz-, bronz-, vaskorokon, birodalmak és népvándorlások hamuján, azt kiegészítve, ami itt látható, és azt, amit az Erdély története vázol, azzal, amit adni csak ő tudott.

A nagy, hosszú terem utolsó tárlóival visszaérünk a bejárathoz. A zabolai és petőfalvi temetők anyaga Árpád-kori. Máig sem eldöntött, templom állt-e a zabolai 12. századi temető sírjai között. Ha az volt a síroktól üresen hagyott négyszög helyén, székelyek voltak a halottak, keresztények. Ha nem volt ott templom, akkor pogány besenyők védték itt a gyepűt, azok, akik ránk hagyták Erdővidék és Háromszék török helyneveit.