Európát közhely, hogy két civilizáció találkozása szülte: alapjai hellén és elő-ázsiai örökség ötvözete. A találkozás valójában találkozások bonyolult játéka volt. Zeusz Föníciából rabolta Europét bika képében Kréta szigetére, és a kontinenseknek nevet adó égei szigettenger Erebos és Asu szava is felkelő és lenyugvó nap országainak a termékeny félholdbeli megnevezésére vezethető vissza. Másrészt Homérosz harcosai, akik Mükénét is alapították, a hatalmas eurázsiai sztyeppe bronzkori hullámverésével érkeztek a görög félszigetre, győzni és veszíteni. Palesztinába űzték a minószi Kréta, Atlantisz népét, és lerombolták Tróját, majd alábuktak, mikor az újabb északról érkező néphullám rájuk zuhant. Schliemann hitt Homérosznak, így áshatta ki Agamemnón kincsét, halotti maszkját. Iphigeneia és Élektra vára létezett, ha a maszk másé lett volna is, a trójai háború hőseinek nevét pedig megörökítették a hettita feljegyzések.

A mediterrán világ, Elő-Ázsia és a sztyeppe kapcsolatai ősiek. Az Europét kereső testvér, Kadmosz hellén sárkányfogveteménye a föníciai alapú görög ábécé volt. A föníciai az arámira épült, amelynek nyelve Krisztusnak is nyelve volt, ősüket pedig az Éden népe, a sumérok alkothatták, agyagtáblák üzenetének. De arámi gyökerűnek tűnik a sztyeppei, türk rovásírás is, amelynek változatát székely őseink alkalmazták különös nyelvünk írásjelének.