A Kárpát-kanyar térsége felekezetileg rendkívül összetett. Keleten a Csíki- és a Háromszéki-havasokra tapadva a katolikus tömb: Felsőháromszéken a neve is Szentföld, védőszentek nevét viselő falvairól. A havasok túloldalán a románságba már eléggé feloldottan, de hűtlen egyháza mellett töretlenül kitartó csángó katolikusok. A Székelyföld belső sávja nagyobbrészt református, déli szélein jelentős unitárius foltokkal -- ezek nyugat felé, a Homoródok vidékére átlépve tömbbé egyesülnek, szélesednek. Azon túl a halálra ítélt Bözödújfalu kísértettornyai a duzzasztótóban: a megsemmisült, utolsó szombatos menedék. A Székelyföldtől délre, a ma már látszólag ortodox román Barcaságba, Királyföldbe ékelődve a magyar evangélikus csángók, illetve királyföldi „szászmagyarok” a lutheranizmus utóvédje a szászok távozását követően. A látszat csalóka és megbízhatatlan, a Székelyföld és a volt Szászföld határövezete valójában már cigány többségű, ahol neoprotestáns szekták hódítanak, mindenekelőtt a pünkösdisták és a jehova tanúi. Nyugatabbra, az Erdélyben legősibb román Fogaras-földjén (Ţara Oltului, ‘Olt-lapálya’) a görög-katolikus egyház próbál talpra állani, egykori legjelentősebb kerületei egyikében..