Zalánból maradtak fenn a legrégibb székely falutörvények. A székely falu, megírta Imreh István, rendtartó és törvényhozó volt. Zalán fejfái ma másfélszáz évesek volnának, ha el nem emészti őket az idő. A fejfa kezeletlenül ötven évet áll lábon, és háborúban, emberpróbáló években az élőt óvhatja tüze. A törvény mulandó, de a közösség addig közösség, amíg saját törvénye van.

Az első impériumváltáskor, 1919-ben a kőkertbe, a lépcső mellé került a Honvédemlék obeliszkje is, majd 1934-ben követték az oroszlánok. 1934-ben került be a székely huszárezred kőcímere, 1934-ben tiltotta meg a hatalom a külföldi kutatók munkáját -- ekkor szakad meg kapcsolatunk a Cambridge Universityvel. A Honvédemlék kiböjtölte a következő főhatalomváltásig, újra a főtérre került, majd újra a múzeumba. Ma eredeti helyén koszorúzzák március 15-én, és új oroszlánjait bukaresti román szobrász faragta.

A székely falutörvény akkor támadhat fel, ha visszakerül jogos tulajdonosához az ősi székely vagyon. A Kovászna megyei múzeum pedig akkor lehet újra Székely Nemzeti Múzeum, amikor annak felelős igazgató-választmánya igazgatja a székely nép képviseletében, a székely nép elidegeníthetetlen értékeit: gyűjteményeit és ingó-ingatlan vagyonát..


Székely Nemzeti Múzeum 1875 -2000, © Délkeleti Intézet, Digital Studio, sepsiszentgyorgy.info

design: Digital Studio