Jobbról a bazaltoszlopok: ez az üveges, lávából születő kőzet sokszögkeresztmetszetű hasábokba hűl ki. Alsórákosról hozták be 1913-ban, amikor a kastély címereskövét is.

Balra lapidárium. Előbb az énlaki, homoródszentpáli, recsenyédi, komollói feliratos római kövek -- a Homoród mentéről az első római emlékeinket még Huszka szállította Nagy Gézának, mikor az itteni falképeket kutatta. A Győzhetetlen Napnak állított oltárkő Mithrász keletről hódító kultuszára bizonyság -- Róma dáciai katonáit, telepeseit főleg a birodalom keleti fele adta. A birodalom könnyen befogadta a tartományok isteneit, hiszen nagyrészt arra a nagysándori hellenisztikus örökségre alapozott maga is, amely megteremtette a Muszeiont, az Alexandriai Könyvtárat. Akárcsak az arab iszlám, amely elpusztította a Könyvtárat, de tudósai révén továbbadta a Nyugatnak a megörökölt tudást.

A kőkertben egykor a zaláni kopjafák álltak -- mára egyetlen sírkő a község temetőjéből származó emlék, a zaláni nemes Apor István tumbája. Az első világháború küszöbén kerültek be a hidvégi kövek, köztük a legnagyobb egy főkirálybíró Nemes sírjele volt, az angol polgári forradalom évében faragták. Mögöttük, a kőkert bazaltoszlopokkal átelleni fala mentén az 1935-ben behozott bodolai ajándék, Béldi Kelemen háromszéki főkapitány fekvő kőalakos síremléke 1627-ből, és a 19. század eleji, ugyanakkor bementett, egykorú kőcímer a Lábasházról -- a No.11 feliratú, vagyis a székely huszárezredé. Két oldalán az uzoni Béldi-kastély kő díszítményei, az alsórákosi Bethlen-kastély Bethlen- és Gyulai-címeres szép köve, középkori ajtó- és ablakkeretek darabjai, amelyeket részben még az országcímereket (magyar középcímer, román címer) alkotó Keöpeczi Sebestyén József, Kratochvil Székely Hadosztályának volt tisztje mentett be Köpecről, Szemerjáról.