A múzeum első őréül az alapító kívánságára Vasady Gyulát alkalmazták. Vasady csak két évig viselhette gondját a múzeumnak, mivel 1881 elején, alig 36 éves korában elhunyt. Nagy Géza, kit a múzeum és a székelység szerencsés választása hívott el utódnak, 8 évig működött a múzeum élén. Nyolc éves igazgatóőri működése az intézetet jelentékenyen fejlesztette. Amennyira a férőhely engedte, rendezte és rendbe tartotta a tárgyakat, a gyarapításon is folyton fáradozott. Megírta kútfőkkel is illusztrálva a múzeum történetét az általa szerkesztett Értesítő I. részében. Ugyanott ismertette magát a múzeumi anyagot, leltárszerűleg, külön csoportokban ugyan, de érdekes, szakszerű művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészítve ki a rideg adatokat. E leíró ismertetést valósággal mintaszerűnek tartom. Minden múzeumnak utánoznia kellene, utánoznia kellett volna. Részletes, tudományos, a tárgyakat beszélni kényszerítő rövid magyarázattal nemcsak tájékoztatja az olvasót, hanem szinte vonzza, hívja be a múzeum épületébe a tárgyak megtekintésére.

(...) [Ugyanakkor, az Erdélyi Múzeum] Egyesület gyűjteményei kiestek az érdeklődés központjából, s a muzeális munka és tevékenység is ellankadt. Így nevezetesen egyetlen gyűjteménynek sincs máig se nyomtatott katalógusa. Népszerűsítő, a közönség számára való kalauzt is csak az Érem- és Régiségtár adott ki. Ez is csak részleges, csupán a képtárat ismerteti. (...)

(Kristóf György, Tudományos Intézetek Erdélyben, 1942)