Fedezze fel Erdővidék és a Székföld rejtett kincseit! Sepsiszentgyörgy szomszédságában egy olyan különleges vidék várja az utazót, ahol a történelem, a néprajz és a természet ereje fonódik össze.
Előpatak egykori patinás fürdővilágától Bölön óriástemplomán és Benedek Elek mesés kisbaconi örökségén át egészen a Vargyas-szoros barlangjaiig: ez a táj nemcsak borvizekben és mofettákban gazdag, hanem hősök, írók és tudósok emlékét is őrzi. Tartson velünk egy virtuális és valóságos barangolásra Háromszék és Erdővidék legizgalmasabb településein keresztül!
Előpatak
Sepsiszentgyörgytől tíz kilométerre található román ajkú település. Az 1800-as években a település az itt felszínre törő ásványvizeknek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult, sokáig Erdély és a Bánság Herkulesfürdő és Borszék mellett legkorszerűbb, legkeresettebb fürdőhelye volt. Egyik ásványvizét egy időben vastalanítás után újrasavazás nélkül palackozták, annyira magas volt a szénsavtartalma. Ma is itt működik az ország egyetlen olyan kórháza, ahol az izomsorvadásban szenvedőket kezelik. Községközpontja az élő népművészetéről (textília, írott tojás) híres, három nemzetiségű Árapatak. Ezek a települések nem a Székelyföldhöz, hanem az ún. Székföldhöz tartoztak. Szép kilátás nyílik az Olt mentéről az Erdélyi-havasokra.
Bölön
Sepsiszentgyörgytől 20 km-re, a Baróti-hegység nyugati lábánál fekszik, a székelyföldi Erdővidék déli kapuját képezi. A 14. századi pápai tizedjegyzékek idején Marosvásárhelynél is nagyobb település volt. A megye ezen az Olt menti útszakaszon kerül legközelebb az Észak-Erdélyi nemzetközi úthoz (lásd hidvégi, lügeti, nagyajtai bekötőutak). A bölöni 1893-1895 között épült magyar unitárius templom az unitáriusok legnagyobb temploma, szomszédságában különleges fejfák állnak a temetőben. Érdemes megtekinteni a település élő farsangi népszokásait is. A község sóvidéki származású, több nyelvet jól beszélő, puritán erkölcsükért is megbecsült pünkösdista, Gábor nemzetségbeli cigány családjait illő megemlíteni. Jeles szülötte, Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) könyve amerikai egyetemek kötelező olvasmánya - ő ismertette először térségünkben az amerikai demokráciát.
Nagyajta
A szomszéd Nagyajta ugyancsak művelődéstörténeti zarándokhely: a jeles magyar népköltészeti gyűjtő unitárius püspök, Kriza János (1811–1875) emlékei találhatók itt.
Köpec
Miklósvártól északra következik, ez utóbbi a megye legrégibb okleveles említésű települése (1211), magyar katolikusok lakják. Köpec szénbányájáról volt híres, a bányavállalat az itteni telepek kimerülése, központjának Barótra költözése után is megőrizte a Köpecbánya nevet. Innen vezetett át az Olt túlpartján megépült Első Keleti Vasúthoz a megye első vasúti pályája, amelyen kezdetben lovak vontatták a csilléket. A református templomban középkori részletek és a mai román címer alapjául szolgáló román királyi címert is tervező Keöpeczi Sebestyén József munkái láthatók. A temetőbe a román történetírás által is nagyra becsült tudós lelkész, Benkő József (1740-1814) telepítette a bőrcserző alapanyagot adó ecetfákat.
Vargyas
Köpectől északra a keresztútnál 1848-as csaták emlékműve áll. Innen Felsőrákos felé rövidebb úton is elérhetjük Vargyast. A Felsőrákos utáni, második keresztút közelében, vadalmafa társaságában magasodik a Likaskő egykori borvízforrásának látványos, lyukas mésztufa-kúpja. A bányászközségben a Daniel család szép, több mint négyszáz esztendős, restaurált reneszánsz kastélyát, ipartörténeti értékű szegecselt vashidat és élő népművészetet találunk - fafaragást és bútorfestést. A település fölötti erdőkben nárciszrét, obo-halom, kora-középkori országhatár (gyepű) erődítményei, töltésvonulatai maradtak fenn, északra és északkeletre pedig karsztterületek találhatók (a Gódra-karszt, zsombolyokkal, és főleg a száznál több barlanggal nyilvántartott természetvédelmi terület Vargyas-szoros, jellegzetes növény- és állatvilággal, régészeti, történeti emlékekkel, népmondákkal). Ahogy a vargyasi kastély udvarán, úgy testvére, a szomszéd település dolgos Olasztelek Daniel-kastélya előtt is hatalmas, egy darab vulkáni kőből, az Andokról elnevezett andezitből készült kútkáva hirdeti a nem is oly régi erdővidéki kőfaragók mesterségbeli tudását.
Bibarcfalva
A fölötte magasodó tető erdeje a Tiborc-vára hatalmas vaskori erődítését rejti. Nevében a Bibarc kora középkori határvédő harcosok nyelvén, besenyő-törökül nemes párducot jelenthetett. A ma Baróthoz tartozó település hírnevét az 1880-as évektől palackozott ásványvíznek köszönheti, nyugati szélén 1970-től modern ásványvíz-töltőde működik. Borvizes fürdője is van. A központjában álló református templom falán a magyar Szent László-legendakör jeleneteit ábrázolják a hatszáz esztendős falfestmények. A harminc éve történt hatalmas földcsuszamlás, miután elsodort egy fél utcát, a templom épülete előtt ketté vált, és megkímélte, begyepesedett dombja ma is látható.
Kisbacon
Nevét szülötte és lakója, Benedek Elek (1859-1929), a száz évvel ezelőtt harmadik legolvasottabb magyar író, publicista, a világ népmesekincsét magyarra ültető Elek-nagyapó tette híresé. Lakóháza, a mai Benedek Elek emlékház a legnagyobb magyar gyerekirodalmi búcsújáróhely. A településen minden igényt kielégítő panzió működik, ételkülönlegességekkel. Kisbaconban, akárcsak északi szomszédjában, Magyarhermányban, működő vízimalmot tekinthetünk meg. Északkelet felé az egykori vasbánya- és gyártelep Bodvajba juthatunk, ahol vashámor emlékét kohó romjai, temető maradványa őrzi, közelében borvizes barlangokkal. Itt öntötték 1848-ban a szabadságharc első két székely ágyúját. Fölötte a Dél-Hargita hegyei vadász-és horgászparadicsom.
Uzonkafürdő
Az 1848-49-es szabadságharc számos ágyúját székely harangokból öntötték. Az első kettő, a bodvajiak azonban még a bodvaji vasból készültek, és a bánya- és gyártelep kis harangját ma is használják, a tőle délkeletre eső Uzonkafürdőn. A fürdőtelephez a Hatodi-hágó nyugati aljában, a kitűnően felszerelt Hatodi-csárdánál kell feltérnünk a Barót-Sepsiszentgyörgy megyei útról. A telep az Uzonka-patak mellett feltörő borvízforrás körül alakult ki, amelynek vizét ivókúra formájában az anémiás, étvágytalan gyerekeknek, fürdőkúrában pedig a szív- és érrendszeri betegségek tüneti kezelésére ajánlják az orvosok. A forrás közelében borvizes láp alakult ki. Uzonkában található a Kálvin Otthon, a református fiatalok pihenő- és táborozó helye, melyet az Erdővidéki Református Egyházmegye tart fenn.
Szöveg: Boér Hunor / DKI
fotók: Toró Attila
