A Szent Anna-tó és a közeli torjai Büdös-barlang Székelyföld legkülönlegesebb természeti kincsei közé tartoznak. Ez a vulkáni krátertó nemcsak látványában lenyűgöző, hanem története és spirituális ereje révén is évezredek óta vonzza a látogatókat. Ismerje meg a tó történetét Dr. Hankó Vilmos 1891-es leírásán keresztül, és tervezze meg kirándulását a Hargita-hegység gyöngyszeméhez!
Hogyan közelíthető meg a Szent Anna-tó?
- Autóval: Bixad (Sepsibükszád) felől műúton, vagy Kézdivásárhely irányából Bálványosfürdőt érintve.
- Gyalogosan: Tusnádfürdőről jól jelzett turistaösvényeken juthatunk el a hegygerincig. A hegygerincre érve a kilátóból felejthetetlen panoráma tárul elénk, mielőtt leereszkednénk a menedékházhoz és a part menti gyeptérséghez.
A természet temploma: A krátertó leírása
- Méretek: A kerekded tó kerülete közel 1800 méter, legnagyobb mélysége pedig eléri a 12 métert.
- A víz tisztasága: Kristálytiszta, az égboltozat kékjét tükröző tengerszem, melyet sűrű bükkerdők és nyúlánk fenyvesek koszorúja övez.
Történelem és spiritualitás: Hadúr oltárától a Szent Anna kápolnáig
A Szent Anna-tó nem csupán kirándulóhely, hanem szent hely is. A hagyomány szerint már őseink is áldozati helyként tisztelték a „természetnek ezen utolérhetetlen művészettel alkotott templomát”. Később a keresztény hitvilágban Szent Anna tiszteletére épült itt búcsújáró kápolna. Bár a búcsúk rendje az idők során változott, a hely isteni csendje és békéje ma is imádságra és elmélyülésre hívja az utazót.
„Leirhatatlanul pompás az a látvány, a régi úton haladva elénk tárul, midőn a Szent-Anna-tavát megában rejtő hegytölcsér széléhez érkezünk. Mintha csak egy rége kialudt tûzhányó hegy óriási krátere tátongna előttünk. Alattunk a lombos fákkal sürûn benőtt mélységes hegytölcsér alján, a gyönyörû gyeptérség kellő közepén egy tükör simasságú kristálytiszta tengerszem tûze ragyog felénk.
A tó alakja kerekded, kerülete 1800 méter, közepén igen mély (12 méter); a víz színe kék, mint az égboltozat, a mely Nápoly felé borul, tiszta, átlátszó mint a tószéli vadvirág kelyhén rezgő harmatcsepp. A hegytölcsér oldalát bükkerdő borítja, partját nyulánk fenyőszálak koszorúja övezi.
A hely elragadó szépsége, elrejtett volta, az uralkodó isteni csend mintegy fölhivják itt az embert az örökkévaló isten imádására. Csakugyan e helyet szentnek minden időben az emberek. A hagyományok szerint az ős magyarok Hadúrnak itt mutatták be az áldozataikat még akkor is midőn az ősi vallást szabadon nem gyakorolhatták. A hol egykor Hadúr oltárai füstölögtek, a keresztény magyarok vallásos kegyelete Szent-Anna tiszteletére búcsújáró kápolnát épített, a melyben évenként kétszer felhangzott az összesereglett hivek szent dicsőitő éneke. Később a búcsukat betiltották; azóta a kápolna elhagyatva áll; a hely azonban, a természetnek ez utolérhetetlen mûvészettel alkotott temploma a természet-kedvelőknek búcsujáró helye lesz az idők végéig."
Részlet Dr. Hankó Vilmos
Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leirása címû könyvéből
Erdélyrészi Kárpát Egyesület kiadása
Kolozsvár, 1891
A Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó: Erdély különleges természetvédelmi kincsei
A Csomád-hegység ikerkráterében megbújó Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp nem csupán Székelyföld leglátványosabb természeti értékei, hanem európai jelentőségű ökoszisztémák is. A terület a ROSCI0248 kód alatt nyilvántartott természetvédelmi hálózat része, amely kiemelt oltalmat élvez: egyszerre minősül Különleges madárvédelmi területnek (SPA), valamint Közösségi jelentőségű természetmegőrzési területnek (SCI). Ez a Különleges természetmegőrzési terület (SAC) olyan ritka jégkorszaki maradványnövényeknek és egyedülálló élővilágnak ad otthont, amelynek megőrzése közös felelősségünk. A tőzegláp érintetlen világa és a tó misztikus környezete a tudatos természetjárók és a fotográfusok számára is felejthetetlen élményt nyújt.
Szent Anna-tó
Mohos tőzegláp
